Kissné Köles Erika - szlovén nemzetiségi szószóló

T/11924. számú törvényjavaslat - 2025

2025.05. 20. Budapest

Az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta a helyi önazonosság védelméről szóló, T/11924. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága véleményét - a Bizottság által felkért előadóként - Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló, a NEB alelnöke ismertette.

Szószóló Asszony elmondta, hogy a magyarországi nemzetiségi közösségek tagjai az őseiktől megörökölt nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat mind a falvakban, mind a nagyközségekben, mind a kis-, és nagyvárosokban, de még a fővárosban is megélhetik és meg is élik.

Nemzetiségi köznevelési és kulturális intézményeket tartanak fenn ezeken a településeken, integráns részei a helyi társadalomnak, de magának a településtörténetnek is. A nemzetiségi közösségek jelenléte egy adott településen gazdagítja, színesíti, erősíti a helyi közösséget, fejlődésük és fejlesztésük szolgálja az ott élők társadalmát.

Magyarországon még ma is több mint 1000 azon települések száma, melyekben a 13 őshonos nemzetiséghez tartozók jelentős létszámban élnek. Nem lehet tehát elkerülni, hogy a nemzetiségi hagyományokkal és kultúrával rendelkező helyi közösségek önazonossághoz való jogáról beszéljünk.

A gazdag történelmi hagyományokkal rendelkező településeken működő önkormányzatok közösségi érdeke, de az ott élők egyéni érdeke is a helyi önazonosság megőrzése és védelme; a települések önkormányzatainak legfőbb tevékenységévé kell váljék az ott élők mindennapi életét érintő helyi közügyekkel való hatékony foglalkozás.

A törvényjavaslat megfogalmazza, hogy az urbanizáció negatív hatásainak felszámolására bármely település hozhat jogvédő intézkedéseket. Helyi közügyként a települési közösségnek önkormányzati rendeletbe foglalva jogában áll meghatározni azt, hogy kik és milyen feltételekkel települhetnek be. Kiemelendő, hogy ez a rendeletalkotás nem kötelezettség, a település saját maga dönthet arról, hogy szeretne-e élni a törvény adta jogalkotási lehetőséggel vagy sem.

Szószóló Asszony felszólalásában hangsúlyozta, hogy azon települések esetében, ahol a nemzetiséghez tartozók létszáma meghatározó, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat is működik a településen, ott az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága álláspontja szerint elvárható kell, hogy legyen, hogy a települési önkormányzat a rendelete megalkotásánál kérje ki a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét!

Državni zbor je na svoji seji 20. maja 2025 v okviru narodnostne točke dnevnega reda obravnaval predlog zakona št. T/11924 o zaščiti lokalne identitete. V splošni razpravi je mnenje državnozborskega Odbora za narodnosti na Madžarskem, kot delegirana predstavnica Odbora, predstavila slovenska parlamentarna zagovornica in podpredsednica Odbora Erika Köles Kiss.

Zagovornica je povedala, da pripadniki narodnostnih skupnosti na Madžarskem lahko negujejo svoj jezik, kulturo in tradicije, ki so jih podedovali od njihovih prednikov, tako v vaseh kot v večjih občinah, v malih in velikih mestih, in celo v prestolnici, in to tudi storijo.

V teh občinah upravljajo narodnostne izobraževalne in kulturne institucije, so sestavni del lokalne družbe in tudi zgodovine same občine. Prisotnost narodnostnih skupnosti v določeni občini bogati, plemeniti in krepi lokalno skupnost, njihov razvoj in izboljšanje pa sta v prid tudi lokalni družbi.

Na Madžarskem je še vedno več kot 1000 naselij s precejšnjim številom prebivalcev, ki so pripadniki ene od 13 avtohtonih narodnostnih skupnosti. Zato se ni mogoče izogniti razpravi o pravici do identitete lokalnih skupnosti z narodnostnimi tradicijami in kulturo. Ohranjanje in zaščita lokalne identitete je v interesu tako skupnosti kot slehernega posameznika na območju lokalnih samouprav, ki delujejo v naseljih z bogatimi zgodovinskimi tradicijami; učinkovito spopadanje z javnimi zadevami, ki imajo vpliv na lokalne prebivalce, mora postati glavna naloga lokalnih samouprav.

Predlog zakona določa, da lahko vsaka občina sprejme ukrepe pravnega varstva za odpravo negativnih učinkov urbanizacije. Občinska skupnost ima pravico, da z občinskim odlokom določi, kdo in pod kakšnimi pogoji se lahko naseli, saj gre za lokalno javno zadevo. Poudariti je treba, da oblikovanje odloka ni obveznost, občine se lahko same odločajo, ali bodo izkoristile možnost, ki jo določa zakon.

Zagovornica je v svojem govoru poudarila, da bi bilo v primeru, če je v določeni občini število narodnostnih pripadnikov precejšnje, in v občini tudi deluje lokalna narodnostna samouprava, po mnenju Odbora Državnega zbora za narodnosti na Madžarskem, pričakovati, da pri pripravi odloka lokalna samouprava se posvetuje z lokalno narodnostno samoupravo.