Kissné Köles Erika - szlovén nemzetiségi szószóló

T/11622. számú törvényjavaslat tárgyalás

2025.04. 29. Budapest

Az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta a

Felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló,

T/11622. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága véleményét - a Bizottság által felkért előadóként - Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló, a NEB alelnöke ismertette.

Szószóló Asszony felszólalásában elmondta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek vezetői és a Bizottság tagjai mindig kiemelt érdeklődéssel figyelik a köznevelést érintő törvénymódosításokat, de a nemzetiségek jövőjét erősen befolyásoló felsőoktatást érintő változásokat is.

Ahogy minden közösségnek, a Magyarországon élő nemzetiségi közösségeknek is biztosítékot jelent a minél magasabb számban a nemzetiségekért dolgozó magasan képzett szakemberek jelenléte.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező nemzetiségi szakemberek nem csupán a köznevelésben, óvodai, általános iskolai és középiskolai képzésben vesznek részt, de jelenlétük ugyanilyen fontos a médiában, a közgyűjteményi, múzeumi intézményekben, közigazgatásban, gazdasági élet számos területén és nyilvánvalóan a művészeti nevelésben is.

Egy közösséget jól irányítani, fejlődésének biztosításához hatékonyan hozzájárulni a sokoldalúan képzett, magas szintű tudással rendelkező emberek képesek. Évtizedek óta jellemző törekvése a nemzetiségeknek, hogy a 13 őshonos nemzetiségi közösségben minél magasabb arányban legyenek jelen a felsőoktatási végzettséggel, tudományos fokozattal rendelkező munkatársak.

Jelen törvényjavaslat felsőoktatást is érintő passzusai a külföldi érettségi bizonyítványokhoz és oklevelekhez hasonlóan megteremti a külföldi tudományos fokozatok egyenértékűségét. Ez a rendelkezés szolgálja egyrészt a nemzetközi felsőoktatási mobilitás intenzitását, de a tudományos élet területén elérhető eredményeket is. A külföldi tudományos fokozatok és a hazai doktori fokozatok egyenértékűsége kiváltja az úgynevezett honosítási eljárást, tehát a külföldi oklevelek esetében a honosítás sokszor elhúzódó, hosszadalmas és olykor bürokratikusnak tűnő folyamatait.

A nemzetiségi közösségek gyakran küzdenek például azzal, hogy az anyanyelvük oktatásához nem áll rendelkezésre itthon elegendő nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus. E törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy akik a nyelvtanári oklevelüket kiállító országban jogosultnak és felkészültnek minősülnek, tehát diplomát szereznek, hogy a kiállító ország hivatalos nyelvét általános iskolákban, középiskolákban, felsőfokú intézményekben vagy akkreditált nyelvi képzést végző oktatási központokban taníthassák, az adott nyelvet oklevelük elismerését követően ugyanilyen intézményekben hazánkban is taníthassák idegennyelvként, nemzetiségi nyelvként.

Diplomájuk értéke a mi oktatási intézményeinkben is nagymértékben segítheti a minőségi nyelvoktatás biztosítását a képzésekre beírt tanulók, diákok, hallgatók számára. A magas szintű nyelvismeret jelen korunkban elsődleges elvárás, a tanulmányok folytatása, a munkavégzés, a kommunikáció és a nemzetközi kapcsolatok terén egyaránt.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a törvényjavaslat plenáris ülésen való elfogadását.

Fotó: az Országgyűlés Sajtóirodája

Državni zbor je na seji 29. aprila 2025 v okviru narodnostne točke dnevnega reda obravnaval predlog zakona št. T/11622 o spremembah Zakona o visokem šolstvu, kulturi in inovacijah ter povezanih zakonov.

V splošni razpravi o predlogu zakona je stališče Odbora za narodnosti na Madžarskem – kot delegirana predstavnica – predstavila Erika Köles Kiss, parlamentarna zagovornica slovenske narodnosti in podpredsednica Odbora za narodnosti.

Zagovornica je v svojem govoru izpostavila, da tako voditelji narodnostnih skupnosti na Madžarskem kot člani Odbora s posebno pozornostjo spremljajo spremembe zakonov na področju javne vzgoje in tudi na področju visokega šolstva, ki imajo močan vpliv na prihodnost narodnosti.

Tako kot za vse skupnosti, predstavlja tudi za narodnostne skupnosti Madžarskem čim večje število visokokvalificiranih strokovnjakov, ki delajo za narodnosti, pomembno zagotovilo.

Strokovni delavci narodnosti z visokošolsko izobrazbo niso vključeni le v javno šolstvo, predšolsko, osnovno in srednješolsko izobraževanje, temveč so enako pomembni v medijih, javnih zbirkah, muzejih, javni upravi, na številnih področjih gospodarskega življenja in seveda v umetnostni vzgoji.

Za dobro upravljanje skupnosti in učinkovit prispevek k njenemu razvoju so sposobni le večstransko usposobljeni kadri z visoko stopnjo znanja. Narodnosti na Madžarskem že več desetletij si prizadevajo za to, da bi bilo v 13 avtohtonih narodnostnih skupnostih čim več sodelavcev z visoko stopnjo izobrazbe in znanstvenim nazivom.

Členi predloga zakona, ki zadevajo visoko šolstvo, po vzoru priznavanja maturitetnih spričeval in listin, pridobljenih v tujini, uvajajo enakovrednost tujih znanstvenih nazivov. Ta določba po eni strani spodbuja intenzivnost mednarodne visokošolske mobilnosti, pa tudi doseganje rezultatov na področju znanosti. Enakovrednost tujih znanstvenih nazivov z domačimi doktorskimi nazivi nadomešča postopek nostrifikacije, torej dolgotrajni, zamudni in včasih precej birokratski postopek nostrifikacije tujih diplom.

Narodnostne skupnosti se na primer pogosto spopadajo s pomanjkanjem ustrezno usposobljenih pedagogov za poučevanje narodnostnega maternega jezika. Sprememba zakona omogoča, da lahko kadri, ki v državi izdajateljici listine pridobijo ustrezno kvalifikacijo in usposobljenost, torej diplomo za poučevanje uradnega jezika določene države v osnovnih in srednjih šolah, visokošolskih ustanovah ali akreditiranih centrih za poučevanje jezikov, po priznanju diplome ta določen jezik poučujejo kot tuji oziroma narodnostni jezik v enakih ustanovah na Madžarskem.

Vrednost njihove diplome lahko tudi v naših izobraževalnih ustanovah v veliki meri prispeva k zagotavljanju kakovostne jezikovne vzgoje učenem, dijakom in študentom. Znanje tujih jezikov na visoki ravni je dandanes ključni pogoj tako za študij kot za službo, komunikacijo ter na področju mednarodnih odnosov.

Odbor Državnega zbora za narodnosti na Madžarskem podpira sprejetje predloga zakona na plenarnem zasedanju.

Slika: Služba Državnega zbora za stike z javnostmi