2023. június 16-án az Országgyűlés két olyan törvényjavaslatot is tárgyalt, amelyek nemzetiségi napirendi pontként kerültek megvitatásra.

Az egyik, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által, önálló bizottsági indítványként benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló T/4230. számú, a másik a pedagógusok új életpályájáról szóló T/4255. számú törvényjavaslat volt.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a nemzetiségek képviselőinek visszajelzései alapján vált időszerűvé.

A javaslat a technikai pontosítások mellett az Njtv. valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény közötti összhang megteremtését szolgálja, ezzel is elősegítve a hazai nemzetiségek közösségei számára az Alaptörvény által biztosított önkormányzatisághoz és önrendelkezéshez fűződő jogaik legteljesebb körű gyakorlását.

A koronavírus-világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetre tekintettel a népszámlálás 2021. évi végrehajtását el kellett elhalasztani 2022. október-november hónapokra. A halasztásra tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatközlése 2023 őszére várható. A nemzetiségi önkormányzati választás kiírását, lebonyolítását, a jelöltállítás módját az Njtv. a választást megelőző népszámlálási adatokhoz köti. A 2024. június 9-én tartandó általános önkormányzati választásokra tekintettel szükséges módosítani a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a választás kitűzésére irányadó szabályokat.

A pedagógusok új életpályájáról szóló T/4255. számú törvényjavaslat általános vitájában a bizottság véleményét bizottság által felkért előadóként Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló ismertette.

Szószóló Asszony előadásában hangsúlyozta, hogy

a pedagógus tevékenysége az egyik legszebb hivatás gyakorlása, az óvodapedagógus, tanító, tanár szerepe gyermekeink fejlődése szempontjából életre szóló és rendkívül meghatározó. Ezért is kiemelten fontos az előbb felsorolt személyek szakmai megbecsültsége, anyagi és erkölcsi elismerése a társadalom valamennyi szereplője és az ország vezetése részéről is.

A Magyarországon élő nemzetiségek jövője szempontjából a köznevelés aktuális helyzete, a pedagógusok minden formájú megbecsültsége ugyanolyan fontos, mint bármely magyar számára.

A Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz való jogáról és oktatási önrendelkezéséről a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (179.) törvény részletesen rendelkezik. Az Njtv. külön is rögzíti a nemzetiségi nevelés-oktatás különböző formáit és azt, hogy a fenntartó számára mikor kötelező, illetve mikor lehetséges a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezése és fenntartása.

A nemzetiségi önkormányzatok mint intézményfenntartók fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi oktatási önigazgatás területén.

Magyarországon ma, mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás a törvény alapján biztosított valamelyik oktatási formában: anyanyelvű, kétnyelvű oktatási típusban vagy nemzetiségi anyanyelvet oktató formában, illetve kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás formájában.

A Parlament által tárgyalt T/4255. számú törvényjavaslat, amely a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának új szabályait, új jogállásként az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező, a bérezésben differenciálást biztosító új típusú foglalkoztatási szabályozást vezet be alapvetően érinti a nemzetiségi köznevelésben dolgozó nemzetiségi pedagógusokat is, ezért is kérte az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat nemzetiségi napirendként történő tárgyalását.

Fotók: az Országgyűlés Sajtóirodája és a Szószólói Kabinet

16. junija 2023 je Državni zbor obravnaval dva predloga zakonov v okviru narodnostne točke dnevnega reda. Prvi je bil samostojen predlog odbora št. T/4230 o spremembi zakonov št. CLXXIX iz leta 2011 o pravicah narodnosti in o spremembi zakona št. XXXVI iz leta 2013 o volilnem postopku, drugi pa predlog zakona št. T/4255 o novi poklicni poti učiteljev.

Predlog o spremembi zakona št. CLXXIX iz leta 2011 o pravicah narodnosti je postal aktualen na podlagi izkušenj pri izvrševanju zakonodaje in povratnih informacij s strani predstavnikov narodnih manjšin.

Poleg tehničnih pojasnil je namen predloga vzpostaviti skladnost med Zakonom o pravicah narodnosti in zakonom št. CLXXXIX iz leta 2011 o lokalnih samoupravah na Madžarskem, kar bo omogočilo čim boljše uresničevanje pravic narodnostnih skupnosti do samouprave in samoodločbe, ki jih zagotavlja Temeljni zakon Madžarske.

Zaradi izrednih razmer, povezanih s pandemijo koronavirusne bolezni, je bilo treba popis prebivalstva iz leta 2021 prestaviti na oktober in november 2022. Glede na preložitev izvedbe je uradna objava podatkov s strani centralnega statističnega urada predvidena jeseni 2023. Zakon o pravicah narodnosti povezuje razpis in izvedbo volitev v samoupravo narodnih manjšin ter način imenovanja kandidatov s podatki iz popisa prebivalstva, ki je potekal pred volitvami. Glede na splošne lokalne volitve, ki bodo potekale 9. junija 2024, je potrebno spremeniti pravila v zvezi z razpisom volitev v lokalne narodnostne samouprave.

Mnenje odbora o predlogu zakona št. T/4255 o novi poklicni poti učiteljev je v splošni razpravi kot s strani odbora odposlana govornica predstavila slovenska parlamentarna zagovornica Erika Köles Kiss.

V svojem govoru je zagovornica poudarila, da se učitelji udejstvujejo v enem najlepših poklicev, vzgojitelji v vrtcu, učitelji, srednješolski profesorji igrajo ključno in izredno pomembno vlogo pri razvoju naših otrok. Zato so strokovno spoštovanje, finančno in moralno priznanje omenjenih oseb izjemnega pomena s strani vseh akterjev v družbi, prav tako s strani vodstva države.

Aktualno stanje javnega šolstva, spoštovanje učiteljev v vseh oblikah sta za prihodnost narodnosti, ki živijo na Madžarskem, prav tako pomembna, kot za slehernega Madžara.

Zakon št. CLXXIX (179.) iz leta 2011 o pravicah narodnosti podrobno ureja pravice narodnosti na Madžarskem do izobraževanja v njihovem maternem jeziku in do njihove samoodločbe na področju izobraževanja. Ta zakon posebej opredeljuje različne oblike narodnostne vzgoje in izobraževanja ter tudi to, kdaj mora oziroma kdaj lahko vzdrževalec zavodov organizira ali izvaja narodnostno vzgojno-izobraževalni proces.

Narodnostne samouprave kot vzdrževalke zavodov igrajo pomembno vlogo pri samoupravljanju narodnosti na področju izobraževanja.

Danes poteka narodnostna vzgoja oziroma izobraževanje v eni izmed zakonsko zagotovljenih oblik v 1500 ustanovah na Madžarskem: v obliki dvojezičnega izobraževanja v maternem jeziku, v obliki poučevanja maternega jezika narodnosti ali v obliki dopolnilnega pouka jezika narodnosti.

Predlog zakona št. T/4255, ki uvaja nova pravila v zvezi s pravnim razmerjem zaposlenih v javnem šolstvu in nov način ureditve zaposlovanja, ter kot nov pravni status postavlja dosežke pred starost in delovno dobo za diferenciranje plač, bistveno vpliva na učitelje narodnih manjšin, ki delajo v narodnostnem javnem šolstvu, zato je Odbor narodnosti na Madžarskem predlagal, da se predlog zakona obravnava kot narodnostna točka dnevnega reda.

Slike: Služba za stike z javnostmi Državnega zbora in Kabineta Zagovornice