T/13956. számú törvényjavaslat

A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

 (általános vita, nemzetiségi szószólói felszólalás)

― 2020. december 01. ―

Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor!

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Ház!

Magyarország Alaptörvénye a XI. cikk (1)-(2) bekezdésében, az alapvető jogok sorában biztosítja minden magyar állampolgárnak a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez való jogot.

Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek számára ez a jog, a nemzetiségi nyelven való művelődéshez való joggal is biztosított.

A nemzetiségek számára meghatározó jelentőségű a mai magyar köznevelés egésze mellett a szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás jó és eredményes működésének szabályozottsága.

Ezen indokok alapján kérte a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az előttünk fekvő, T/13956. számú, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról címen benyújtott törvényjavaslathoz való kapcsolódás lehetőségét, annak nemzetiségi napirendként való tárgyalását.

Jelen törvény bizonyos paragrafusai kimondottan érintenek minden  nemzetiséghez tartozót, mások a felsőfokú képzéssel is rendelkező nemzetiségek körét.

A törvényjavaslat 1. §-a, mely a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. (33.) törvény módosítását javasolja, természetszerűleg vonatkozik azon köznevelési intézmények, szakképző intézmények és a felsőoktatásban oktató pedagógusokra is, akik ezek nemzetiségi területeit látják el. Üdvözlendő a jogszabály azon rendelkezése, hogy az iskolai végzettséget a területet érintő törvények valamennyiében azonos fogalomkörrel kell értelmezni.

A nemzetiségek számára is fontos, hogy a nemzetiségi köznevelési intézményekben, szakképző intézményekben dolgozó nemzetiségi szakemberek illetmény-előmenetelének megállapításakor figyelembe vehető szakképesítések, rész-szakképesítések, egyéb végzettségek egyértelműen meghatározottak legyenek.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága megnyugvással veszi tudomásul a Kormány és a szaktárca azon támogató intézkedéseit, amelyek a köznevelés egésze és elsősorban a felsőoktatás területén biztosítani kívánják a nemzetiségi közösségek számára a megfelelő, jól felkészült pedagógus-utánpótlást. Hasonlóképpen megnyugtató a köznevelés egészére kiterjesztett szervezeti és költségvetési szükségletek biztosítása, bevált tudniillik a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények egyre hatékonyabb működése, eredményességük javuló tendenciája.

Sok fejtörést okoz ugyanakkor számunkra azon intézkedések köre, melyek elsősorban a pedagógus-utánpótlást biztosító felsőoktatási keretek között indultak meg.

Ezek lényege, hogy a NAT-tal való összehangolás mellett az egységes tanárképzés területén hozzanak változásokat.

A nemzetiségi tanárszakokat rendkívül hátrányosan érintené az az elképzelés, mely a felsőoktatásban a nemzetiségi tanárszakoknál két félévnyi szaktárgyi kredittel rövidítené le a képzést.

A nemzetiségi köznevelés és szakképzés, a nemzetiségi közösségek számára rendkívül fontos, hogy magasan kvalifikált, jó szaktudással felvértezett pedagógusok irányítsák a nevelés-oktatást, biztosítva ezzel a tanulók, diákok számára a nemzetiségi nyelvek kiemelt színvonalú megismerésének lehetőségét.

A nemzetiségi tanárszakokon a nyelvi képzés két félévre szűkítése többünk megítélése szerint aggályos.

Akkor, amikor a felsőoktatásról szóló törvény is a Parlament elé kerül, fontosnak láttam felhívni a figyelmet erre az anomáliára!

Minden képzési gyakorlatban kiemelt cél, hogy a kimeneti követelmény egyúttal biztosítsa a megszerzett tudás hatékony és eredményes alkalmazásának lehetőségét a gyakorlati életben. Ezért tartanánk fontosnak, hogy akkor, amikor a nemzetiségi politika területén a nemzetiségi pedagógus-képzés kiemelt figyelmet kap, a különböző nemzetiségi pedagógus-képzések és az azokat ellátó intézményekben tervezett átalakítások előtt a nemzetiségi közösségek, pl. a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és/vagy az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége köznevelési kérdésekkel foglalkozó szakemberei, a nemzetiségi pedagógiai intézetek témához értő szakértői köre előzetesen egyeztethessen a tervezett átalakítások kérdésében.

Mert bár a Parlament előtt lehetőségünk van megfogalmazni a véleményünket, adott esetben bizonyos törvényjavaslatok módosítására is, a kivitelezés gyakorlatában olykor csak bizonyos negatív döntések tényével találkozunk.

A felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei (a tanári szakok kivételével) az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján hivatalos kiadványként kerülnek közzétételre.

Fontos új szabály, hogy a végzettséget igazoló oklevélmellékletet a hallgató kérése alapján nemzetiségi képzés esetén, a magyar mellett az érintett nemzetiség nyelvén is ki kell állítani.

Számunkra kiemelten fontos ez az új szabály, melynek értelmében az oklevél közokirat, tehát a dokumentumok nemzetiségi nyelven való kiadásának követelménye ebben az esetben megfelelően érvényesül.

Az oktatás nemzetköziesítése terén a törvényjavaslat 47.§-a kimondja:

„Az   állandó   oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is beszámíthatók, akiket külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján   –   Magyarország   területén   olyan   munkaviszonyban   foglalkoztat,   amelyre   a   munka törvénykönyvének hatálya nem terjed ki.”

Ez esetben az egyetemek, főiskolák oktatói körében törvényszerűen foglalkoztatottak lehetnek az anyaországból érkező szakemberek, oktatók, lektorok, amely különösen is a kis nemzetiségek tanerő-hiányát oldhatja fel.

A törvényjavaslat 11. §-ában megfogalmazott módosítás révén az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerés válik lehetővé.

A törvényjavaslat 59. § (1) bekezdése szerint:    „A   központi   költségvetés   a   felsőoktatási   intézmény   2.   §   (1)   bekezdése   szerinti alaptevékenységének   biztosítását   szolgáló   támogatás   nyújtásával   járul   hozzá   a   felsőoktatási intézmény működéséhez.”

A kis létszámú nemzetiségi pedagógus-képző szakok esetére ennek a paragrafusnak kiemelt jelentősége van, hiszen általában 1-2 nemzetiségi hallgatóval induló képzésekről beszélhetünk. Szerencsés lenne, ha a képzőintézmények esetében ezt egzakt módon fektetnék le, hogy ne fordulhasson elő az a gyakorlat, hogy három nemzetiségi pedagógus-jelölt hallgató jelentkezésénél a képzőintézmény csak a képzés lemondásáról tájékoztatja a jelentkezőket.

A törvényjavaslat 5. pontja:  A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL.(140.) törvény módosítása ugyan egyik paragrafusában sem említ nemzetiséget. Viszont az 59/A. § (3) bekezdése kimondja:  „A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni.”

Talán célszerű lenne a hungarikumnak nem minősülő, de a magyarországi nemzetiségek értékeit, melyek természetszerűleg a magyar kulturális élet egészének a gazdagságát szolgálják és arra érdemesek, szintén bevonni az archiválandó webtartalmak körébe. Ahogyan a nemzeti értéktár szakterületenkénti kategóriái között fellelhető a nemzetiséghez kapcsolódó érték, az archivált webtartalmak között is szívesen látnánk egy hasonló kategóriát.

A törvényjavaslat 9. pontja: Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. (106.) törvény módosítása révén egyértelműsíti, hogy most, amikor a nemzetiségi törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket tulajdonjogilag is átveszi, fontos, hogy ennek jogszabályi háttere minden tekintetben egyértelmű legyen. Ennek biztosítékát látjuk a hivatkozott jogszabályhelyben.

A törvényjavaslat 18.§-a definiálja a médiaszolgáltatási díj fizetési kötelezettségét. A rendelkezés vonatkozik a nemzetiségi médiaszolgáltatókra is. A médiaszolgáltatási díj megfizetésének tekintetében a részletfizetés engedélyezésének lehetősége a médiaszolgáltató számára sok esetben jelenthet támogatást.

A nemzetiségek média megjelenését még ma is alacsonynak ítéljük. Jelenlétünk a közszolgálati médiában ritka, gyakorlatilag az csak a nemzetiségi médiaszolgáltatók programjaira korlátozódik. Életünk és munkánk ismertebbé válása érdekében nagyobb arányú médiamegjelenésre számítanánk!

A törvényjavaslat 12. pontja: A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. (109.) törvény módosítása hivatkozik a Nemzet Művésze címet viselő tagokra a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai számának meghatározásában. Megtisztelőnek ítélnénk, ha a Nemzet Művésze címben részesített díjazottak körében az államalkotó tényezőként elismert magyarországi nemzetiségi közösségek tagjai közül is tudnánk valakiket soraikban, hiszen a magyarországi nemzetiségek a magyar művészeti életnek is integráns részei.

Szintén üdvözlendő, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényt érintő módosítások körében a törvényjavaslat az állami vagyon körébe tartozó vagyonjuttatás esetében ingyenesen átlátható szervezetnek minősíti a nemzetiségi önkormányzatokat is. Javukra közfeladat ellátása, illetve közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházza.

Bizottságunk az előttünk fekvő törvényjavaslat további pontjaiban nem kívánt véleményt megfogalmazni. Annak egészét elfogadásra javasolja!

Hvala za pozornost! Köszönöm, hogy meghallgattak!