A magyar-szlovén kétoldalú megállapodások szerepe és hatása a szlovén nemzetiség életére

2017.12. 12.

A magyar-szlovén kétoldalú megállapodások szerepe és hatása a szlovén nemzetiség életére

2017. december 12.

(napirend utáni felszólalás)

 

Hvala za besedo, gospod Predsednik! Köszönöm a szót, Elnök Úr!

Spoštovani Gospod Predsednik, spoštovane Poslanke in Poslanci,  Zagovornice in Zagovorniki! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, Szószóló Hölgyek és Szószószóló Urak!

Prisrčno pozdravlam vse vas, ki ste na današnji zadnji seji vstrajno počakali moj govor. Tisztelettel köszöntöm Önöket, akik a mai ülésnapon napirend utáni felszólalásomat megvárták.

 

„A magyar-szlovén kétoldalú megállapodások szerepe és hatása a szlovén nemzetiség életére” címet viselő felszólalásom aktualitását „A Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség különjogainak biztosításáról szóló egyezmény” aláírásának 25. évfordulója adta.

Méltó emlékezni és van ok emlékeztetni e dokumentum aláírására, melynek nyomán, ugyan a kezdetekkor lassúbb iramban, az elmúlt 5-7 évben pedig látványosan változott-javult a magyarországi szlovén közösség helyzete, megbecsültsége, erkölcsi és anyagi támogatottsága hazánkban a Kormány, a politika, de a társadalom egésze részéről is.

Szlovénia, anyaországunk intenzív érdeklődése, erkölcsi és anyagi, szakmai támogatása ugyancsak számos területen segíti a határain kívül élő, de a szlovén nemzet részét is képező szlovén közösség tagjait. Kis nemzetiségi közösség vagyunk, de fennmaradtunk sok nehéz századon át.

Jelen korunk globalizációs törekvései, a ma már nem politikai akaratból, sokkal inkább a gazdasági lehetőségek, a megélhetés, helyben maradás kérdésköre hozza a nem kívánt asszimilálódást, amit országunk és anyaországunk konkrét odafigyelése nélkül egyedül nem tudunk megállítani.

A Magyarországon élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló egyezmény a korabeli, jelentős politikai, társadalmi átalakuláson áteső Közép-Európa vagy Közép- és Kelet-Európa két ifjú demokratikus állama között köttetett dokumentum. A maga nemében új és egyedülállónak tekinthető volt negyed százada, és jelentőségét mi, az érintettek is a 25 éves mérleg készítése idején ismertük fel igazán.

A Magyarországon élő szlovén nemzetiség számára, de meggyőződésem, hogy Szlovéniában, a Muravidéken élő magyar nemzeti közösség számára is számos pozitív változás előidézője volt.

A 17 cikkből felépült dokumentum hangsúlya a kisebbségek és hozzájuk tartozó személyek számára saját kultúrájuk, nyelvük, identitásuk megőrzésének segítésére helyeződik. Ehhez a keretegyezményben is megfogalmazott szükségszerűségekre nemzetiségi szervezetek, oktatási és kulturális intézmények, médiumok létrehívására volt szükség.

Ma elmondhatjuk, hogy Magyarország törvényeinek megfelelően országos és települési önkormányzataink, civil szervezetek és kultúrcsoportok működnek önazonosság-tudatunk erősítése, kultúránk és nyelvünk életben tartása, közösségünk és a szlovén nemzetiséghez tartozók fejlődése érdekében.

Két kétnyelvű általános iskolánk és a hozzájuk tartozó óvodák fenntartója az Országos Szlovén Önkormányzat, ezen intézmények gyermek létszáma növekszik. Szakonyfalu óvodájának a fenntartása átvételéről megkezdődtek a tárgyalások. Az Országos Szlovén Önkormányzat jó, következetes fenntartó, a az idei évtől a biztos működés garanciája az EMMI miniszterével öt évre aláírt köznevelési megállapodás, és ez az iskolát választó szülők számára is vonzóvá teszi az intézményeket. A szlovén nyelv jó előkészítése az óvodákban Szentgotthárdon is új szlovén csoport indítását tette lehetővé. A Szlovéniából nálunk dolgozó négy óvodai és általános iskolai pedagógiai asszisztens szakmai munkája erősíti ezeket a tényeket.

Gazdagodtunk egy Szlovén Információs és Kulturális Központtal, a szlovén házzal Szentgotthárdon, egy emlékházzal és tájházzal Felsőszölnökön, ugyanitt Mintagazdaság és Almalak működik magyar – szlovén határon átnyúló projektek, és a két ország anyagi támogatásával. Betöltötte a 25 éves életkorát a helyi szlovén újság, a ma már hetilapként kiadott Porabje, de a Magyar Televízió 26 perces szlovén műsora is mindig gazdag anyaggal töltődik fel. Saját helyi szlovén rádiónk működik Szentgotthárdon, napi négy órában sugároz leginkább saját dialektusunkban elhangzó riportokat, híranyagot.

 

Sok összecsengő döntés következménye, hogy ma az Országgyűlés szlovén nemzetiségi szószólójaként szólhatok Önökhöz. A szószólói jogintézmény léte Magyarországon egybecseng az 1992-ben aláírt kisebbségi keret- egyezménynek a 9. cikkével, melynek születése egy negyed századdal ezelőtt részben megalapozta, részben pedig megerősítette Szlovénia és Magyarország szomszédságpolitikájának eredményessé válását.

Fontos feladat vár ránk a jövőben: a magyarországi szlovének lakta Rába-vidék gazdaságának, közlekedési infrastruktúrájának tervszerű és tudatos fejlesztése, fiataljaink számára a biztos megélhetés garantálása az egyetlen hosszú távú megoldás a fennmaradásunk érdekében. Ehhez határozott és gyors támogatásra számítunk Kormányunk és Szlovénia részéről is.

Az idegenforgalom, a turizmus fejlesztési célterületünk. A szentgotthárdi barokk templomnak nyújtott nagy összegű kormánytámogatás az egyházi értékek növekedése mellett ezt is jelentősen segíti és ez úton is köszönetet mondok érte.

Rendkívüli jelentőségűek tehát a magyarországi szlovénség politikai, gazdasági és kulturális megerősítése hazánk, Magyarország és anyanemzetünk, Szlovénia között kötött mindennemű kétoldalú egyezmények, együttműködési megállapodások, alapszerződések által. Kiemelt szerep jut a Magyar-Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottságnak, tehát a dokumentum 15. cikkében kijelölt kormányközi kisebbségi bizottság létrehívását indukáló határozat és a bizottság számára kijelölt feladatok jó ellátása, az aktuális kérdések tényszerű és alapos megvitatása, a Vegyes Bizottsági Ülés ajánlásainak elfogadása és támogatása a kormányok részéről nemzetiségünk továbblépése érdekében kiemelt jelentőségű. Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, a KVB magyarországi társelnöke, számos kérdésben is konkrét segítségünkre van.

Magyarország és Szlovénia államközi politikai és diplomáciai kapcsolatai is példa értékűek. Bizonyítják ezt a két ország közjogi méltóságai, állami vezetői, politikai közszereplői rendszeressé vált találkozói, ezek helyszínei gyakran a nemzetiségek által lakott térségek, a magyarországi szlovén Rába-vidéken is, tehát értünk is vannak e találkozók. Bízom benne, hogy ez a jó partneri viszony a két állam és annak területein élő nemzetiségi közösségek között még hosszú ideig, töretlenül fenn fog maradni!

 

Áldott, kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és boldog, békés, sikeres 2018. esztendőt kívánok Önöknek!

Blagoslovljene, milosti polne božične svetke ter srečno, miru in uspehov bogato leto 2018 Vam želim.

 

Köszönöm, hogy meghallgattak! Hvala za pozornost! 

További felszólalásaim