Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Hölgyek és Urak, tisztelt Országgyűlés!

Megtiszteltetés számomra, hogy szlovén nemzetiségűként a magyar országgyűlés szószólójának választott minőségemben szólhatok ma Önökhöz és mutathatom be röviden anyaországom, Szlovénia 25 évét.

1990. december 23-án Szlovéniában népszavazás zajlott a Szlovén Köztársaság önállóságáról és függetlenségéről. Ezen a választásra jogosult állampolgárok 93, 2 %-a vett részt, túlnyomó többségük az önállóság mellett tette le voksát.

A Szlovén Köztársaság közgyűlése az ’91. évi június 25-i ülésén elfogadta az alkotmányt, az önállóságról és függetlenségről, emellett továbbá például az állampolgárságról, külpolitikai kérdésekről szóló és más törvényeket, így a Szlovén Köztársaság saját földjén minden illetékességet átvett a Jugoszláv Köztársaságtól.

A szlovén nép a maga több mint ezeréves történelmében ekkor kapott először minden vonatkozásban önálló államot, ami számunkra, a határon túl, Magyarországon élő szlovénség sorsát tekintve is számos előremutató változást hozott.

A korabeli Magyar Köztársaság az elsők között – ’92. január 15-én- ismerte el az új szomszéd államot és egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Még ez év nyarán nyílt meg Szlovénia budapesti nagykövetsége és Magyarország ljubljanai nagykövetsége.

A két ország már 92-ben barátsági és kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá, Együttműködési Szerződést kötött a kultúra, az oktatás és a kutatás területén és megszületett az Egyezmény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról.

Meggyőződésem, hogy hazám és anyaországom egyaránt a kétoldalú kapcsolatok legjobb útját választották és azt építik céltudatosan tovább. Országaink rendezett kétoldalú, jószomszédi viszonyai a külpolitikai kapcsolatokban, a kultúra terén és egyre elmélyülőbb és összetettebb szinten a gazdasági együttműködés terén is tetten érhetőek.

A jószomszédi viszonyt bizonyítják a legmagasabb szintű politikai találkozók is: a két ország államfőinek, miniszterelnökeinek és országgyűléseik elnökeinek találkozói.

Fontosnak látom a működő szlovén – magyar kisebbségi vegyes bizottsági üléseket, hiszen a két országot a Muravidéki magyarság és a Rába-vidéki szlovénség közösségei is összekötik. Az elmúlt években jelentős fejlődést éltünk meg országaink nemzetiségeinkről való gondoskodása révén önazonosság-tudatunk, nyelvünk, kultúránk megőrzéséért, és elindult egy gazdaságfejlesztési törekvés is.

Szlovénia közepes nagyságú európai országnak számít. Lakosságának száma két millió körüli, nagyobbrészt szlovének. Az országban élő  magyar és az olasz nemzetiség sajátos jogokat élvez, de gondoskodik azon más nemzetiséghez tartozókról is, akik Szlovéniát választották lakóhelyükül. Szlovénia csodálatos természeti környezetéről ismert, a természet változatossága és gazdagsága mellett kulturális sokszínűség, szorgalmas és vendégszerető lakosság jellemzik.

Bár kicsi ország, sok értékkel dicsekedhet, sok törődéssel megőrzött kulturális értékeit gonddal ápolják az egymást követő nemzedékek, sok tudós és művész neve teszi ismertté.

Szlovénia az önállóságra lépése óta jelentős fejlődést élt meg gazdaságában, oktatási, ifjúsági és szociális rendszerében.

Negyed százada a szlovének többszázados álma, egy önálló állam valósult meg. Az út, amit eközben végigjárt az ország, a szomszéd országokkal ápolt jó kapcsolata meggyőz minket az önállóság melletti döntés helyességéről, melynek gyümölcsei folyamatosan érnek. Az évfordulós visszatekintéssel szép kép vetül a szemlélő elé, ösztönzés a jövőbeni útirányra, javításokra és a fejlődés folytatására.

Anyaországomnak őszinte szívből gratulálok az évforduló alkalmából.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm, hogy meghallgattak!