SPOŠTOVANI GOSPOD PREDSEDNIK! CENJENI DRŽAVNI ZBOR!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel és képviselőivel egyetértésben a jövő nemzedékei nevelésének és oktatásának kérdését munkája egyik leghangsúlyosabb részének tartja. Kötelessége élni azon jogával, hogy a Kormány által T/4475. számon benyújtott, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. (187.) törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. (77. ) törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok tárgyalása során megfogalmazza a nemzetiségi „megrendelők” azaz szülők, tanulók, potenciális munkaadók szempontjait is figyelemben tartott nézeteit.

Magyarország területén több olyan, néhány településből álló, földrajzilag jól körülhatárolható térség található, ahol magasabb az egy meghatározott történelmi nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya a többségi nemzethez tartozókhoz képest. E területek, térségek gazdasági fejlettsége vagy éppen elmaradottsága egyúttal az ott élő nemzetiség megmaradásának a biztosított vagy éppen veszélyeztetett voltát is jelenti. Amennyiben ugyanis nemzetiségi fiataljaink e területeken nem találják meg a megélhetési forrásokat, elköltöznek, nyelvvesztőkké, nemzetiségi kultúrájukkal szakítókká válhatnak, további létszám csökkenést idéznek elő a különböző történelmi sorsok és helyzetek miatt megritkult magyarországi nemzetiségeknél.

A nemzetiségek számára is meghatározó a mai magyar és szakképzés működésének törvényi szabályozása, a szakképzés helyzete, lehetőségei, jövője. Bár nemzetiségi közösségeink ma nincsenek olyan helyzetben, hogy meghatározó önálló gazdasági tevékenységet folytassanak, de a versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés a nemzetiségek számára is kiemelt fontosságú.

A közösségeinken belül a jövőben is nagy szerep hárul a jól képzett, és a nemzetiség nyelvét is jól beszélő szakemberekre.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. (187.) törvény, és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatok között a szakképzés intézményrendszerének átalakítására vonatkozó elképzeléseibe jól beilleszthetőnek érezzük a nemzetiségi szakgimnáziumok bevezetésének elképzeléseit, valamint a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelését-oktatását. Ezen intézménytípusok képzési tartalmai között helyet lehet és kell biztosítani a nemzetiségi nyelvek magas színvonalú, adott helyzetekben a szakmai nyelv igényeit is szolgáló tanításának. Meggyőződésünk, hogy bizonyos szakmák esetében ki kell lépni ugyanis a hagyományos nyelvoktatás keretein túlra és a szakmai képzésben az alapfokú kétnyelvű oktatás folytatását biztosítandó a gyakorlatorientált képzésben a szakmai elméleti tantárgyak és a gyakorlat bizonyos tananyag tartalmait nemzetiségi nyelven is célszerű oktatni.

Kiemelt célunk tehát, hogy az új típusú szakközépiskolai feladatokkal összhangban legyen lehetősége a nemzetiségi nevelést és oktatást is folytató középfokú intézményekben az adott térség gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci igényeinek megfelelően egyes szakirányok kétnyelvű elméleti és gyakorlati oktatására abban az esetben is, ha az intézmény egésze nem, vagy nem lehet kétnyelvű.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló pontokban foglaltak nemzetiségi tanulóink számára középszintű és szakmai képzésüket jól biztosító törvényjavaslatok.

Bizottságunk üdvözli a két szakképesítés állami szakképzési rendszerben történő megszerzésének ingyenessé tételét, mely nemzetiségi fiataljaink számára sokoldalúbb felkészültséget, biztosabb szakmai karrier elérésének lehetőségét kínálja, reményeink szerint a nemzetiségeik soraiban maradásuk is biztosabb lesz ezáltal.

A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramoktól a szociális hátrányokból fakadó leszakadások számszerű csökkenését, a sérülékeny társadalmi csoportok számára a felzárkózás lehetőségét, a nemzetiségi hovatartozástól független esélyegyenlőség minőségi fejlődését várjuk.

A szakképző iskolai munkában szerzett tapasztalatok alapján alátámasztható, hogy a duális képzés erősítésének, a színvonalas gyakorlati képzés megvalósításának igénye indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását, mely rendkívüli összetettsége miatt nehezen látható el további igazgató-helyettesi teendőkkel is megbízott személy révén.

A szakképzésben tanítók képesítésére vonatkozó szabályozástól a szakmai továbblépésük lehetőségét és az ebből fakadóan a bérezés pozitív alakulását szeretnénk a nemzetiségi szakoktatók miatt is.

Bizottságunk kifejezi abbéli reményét, hogy a tervezett változások késleltetett és felmenő rendszerű bevezetésére az intézmények kollektívái rugalmasan fel tudnak készülni, a tanulóifjúságot a bevezetett változások nem érintik hátrányosan.

Köszönöm a figyelmet! Hvala za pozornost!