2014. november 27.

2014.11. 27.

SPOŠTOVANI GOSPOD PREDSEDNIK! CENJENI DRŽAVNI ZBOR!

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

 

A Magyarország Kormánya által a T/2085. számon benyújtott, // a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé nyilvánítását / az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága kérte.

Bizottságunk tagjai / és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei közül néhányan észrevételezték, // hogy elmaradt a törvényjavaslat országos nemzetiségi önkormányzatok által történő / véleményeztetése.

Elmaradt annak ellenére, // hogy a nemzetiségek jogairól szóló / 2011. évi 179. törvény 118. § (1) bekezdése a) pontja kimondja, // hogy az országos nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket érintő jogszabályok tervezetéről. // A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. (130.) törvény / 19. § (1) bekezdése pedig a következőképpen fogalmaz: „ha törvény valamely állami, / helyi önkormányzati vagy MÁS szervezet számára / kifejezetten jogot biztosít arra, / hogy a jogállását vagy feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményeztesse, / a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, / hogy az érintett szerv e jogával élhessen.”

Az elmúlt héten beterjesztett, / a nemzeti köznevelésről szóló törvény / módosításáról szóló törvényjavaslat ugyan a nemzetiségi köznevelés tartalmi, / de mondhatni strukturális elemeit nem kifejezetten érinti, / vannak azonban olyan részei, melyekre a nemzetiségek esetében is / figyelmet kell fordítani.

A nemzetiségi köznevelés terén az elmúlt évek sok / pozitív változást hoztak. // Ezeket óvni, és lehetőségeinkkel élve fejleszteni, kiterjeszteni kívánjuk.

Már az 1993. évi kisebbségi törvény lehetővé tette, / hogy a nemzetiségek költségvetési intézményeket, / köztük óvodákat, iskolákat hozzanak létre / és tartsanak fenn. Ezzel a kezdetekkor kevés nemzetiségi közösség élt, / amit talán a fenntartáshoz nyújtandó támogatások / megítélésének bizonytalansága okozhatott. Ugyanakkor / egyre erőteljesebben jelentkezett és jelentkezik, / bővül az igény a nemzetiségi nevelő-oktató munka átalakítása,/ komoly mértékű és mélyreható fejlesztése iránt.

 A 2011. évi (CLXXIX. tv., /179./) / nemzetiségek jogairól szóló törvény 23. § (1) bekezdése kimondja, / hogy „A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, / az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, / valamint e tevékenység ellenőrzése során / e törvénnyel összhangban / érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő / nevelési és oktatási érdekeket.”

A nemzetiségi nevelés és oktatás kulcsfontosságú!// Céljai és feladatai a következők: a nemzetiségi gyermekek, tanulók, diákok / nemzetiségi öntudatának, / nyelvi-kulturális identitásának fejlesztése, / a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazására határozott késztetés, // a nemzetiségi nyelven való önművelés igényének / és készségének tudatos kimunkálása, // a nemzetiségi nyelv és nyelvi kultúra kialakítása és fejlesztése.

Magyarország helyesen ismerte fel, // hogy az ország területén élő nemzetiségek – ahogy ez a határainkon túl élő magyarság esetében is így igaz// – asszimilációjának lassítása, esetlegesen a helyzet megfordítása érdekében / a nemzetiségi nyelvek oktatásának hatékonyságát kell nagyon határozott úton növelni.

A magyar jogalkotásban 2010 után mind a nemzeti köznevelésről szóló, // mind pedig a nemzetiségek jogairól szóló törvény megújult, // amit a nemzetiségi nevelést és az oktatásirányítást meghatározó alapdokumentumok átdolgozása, megújulása is követett illetve követ.

Valamennyien sajnálatosan tapasztaljuk, // hogy az általános iskolás gyermekek, de már a középiskolások körében is jellemző, / hogy a nemzetiségi anyanyelv átadását a szülői ház / egyre inkább az nemzetiségi iskoláktól várja, / és mind kevesebb esetben segíti az iskolai nemzetiségi nyelv oktatását / az otthonról hozott nyelvtudás. Ezen minden formában megkísérelünk változtatni, / de egyelőre a hatékony / intézményesített nemzetiségi nevelés / és anyanyelv-oktatás tűnik a legcélravezetőbb megoldásnak

A nemzetiségi neveléssel és oktatással kapcsolatos feladatokat az egy évtizede, // tehát 2004-ben elfogadott középtávú fejlesztési terv figyelembe vételével / napjainkban több szereplő hatékony együtt-munkálkodásával lehet ellátni.

A köznevelésért, közoktatásért felelős szaktárca, // annak nemzetiségi nevelésért-oktatásért felelős referense, // az Egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkárság kollektívája, // a Köznevelési államtitkárság munkatársai, // az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nemzetiségi referensei vannak ebben önkormányzataink és intézményeink segítségére//, akik az Országos Nemzetiségi Bizottsággal is együttműködve / irányítják és gondozzák a nemzetiségi nevelési-oktatási tevékenységet.

Az előbb felsoroltakat egészíti ki továbbá / a költségvetési támogatások célcsoportokhoz történő eljutását végrehajtó / szaktárca felelős közreműködői köre.

Szeretném hinni, // hogy a magyarországi nemzetiségek jövője szempontjából / legfontosabb feladatot / 2014. május 06-tól mi, a Magyar Országgyűlés nemzetiségi szószólói is hatékonyan tudjuk segíteni.

Hatályban lévő / köznevelési törvényünk értelmében / a köznevelés szolgálat, / melynek törvényi és jogszabályi hátterét, / az egyes műveltségi területekhez tartozó oktatási alapelveket, / a nemzeti alaptantervet és az egyes tantárgyakhoz használandó kerettanterveket, / továbbá a nevelés-oktatás megvalósításához szükséges pénzügyi garanciákat / a magyar állam biztosítja.

A nemzetiségi köznevelés jogszabályi, / szervezeti hátterét és pénzügyi garanciáit a 2011. évi (CVC. /195./tv.) / tehát a köznevelési törvény, / valamint a 2011. évi (CLXXIX. tv., /179./) / a nemzetiségek jogairól szóló törvények teremtik meg.

 Ebből következően /a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására irányuló előterjesztéseket a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is szükségesnek tartotta áttekinteni,/ tanulmányozni / és azzal kapcsolatos véleményét módosító indítvány formájában a Tisztelt Ház elé tárni.

A nemzetiségek köznevelési autonómiáját határozza meg a 2011. évi a nemzetiségek jogairól szóló törvény, mely egyebek mellett a 2. § (4.) definiálja nemzetiségi köznevelési intézmény fogalmát. Ennek értelmében

a) az a köznevelési intézmény, /amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, / feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, / továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz/  a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a köznevelési törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;

 Nemzetiségi oktatás azokon a településeken folyik, ahol erőteljes a nemzetiségi jelenlét /és ezek ma már sok nemzetiségi közösség, / különösen is a kisebb létszámúak/ esetében inkább kisebb települések. E települések önkormányzatainak az anyagi erőforrásai korlátozottabbak voltak, // intézmények fenntartására, működtetésére kevesebb összeget tudtak fordítani, // talán az iskolákban folyó tartalmi munkára sem tudtak kellő mélységig figyelni.

Az országos és települési önkormányzatokról tudható, hogy a nemzetiségi nevelés és oktatás e szervezeteknél van a legbiztosabb kezekben. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelemszerűen e fenntartókra is kiterjed, //annak módosításai e fenntartókat is érintik.

A nemzetiségi köznevelést, anyanyelvű és anyanyelvi nevelést a megrendelők, // vagyis a nemzetiségi származású szülők és gyermekek, // továbbá a nemzetiségi közösségek érdekeinek leginkább megfelelő többlettel, // a nemzetiségi nyelvek és népismeret tantárgyak oktatása minőségének a leghatékonyabb felügyeletével // éppen a nemzetiségi önkormányzatok bízhatók meg.

Amint azt Önök is tudják, Magyarországon ma 41 köznevelési intézmény működik országos vagy települési nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában:

Fenntartó     Intézmény

Országos Horvát Önkormányzat            3 (Hercegszántó – általános iskola, Pécs – óvoda és általános iskola,)

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2 (Pécs – többcélú intézmény, Pilisvörösvár - középiskola)

Országos Szlovák Önkormányzat 4 (Szarvas – általános iskola + 1 óvoda, Békéscsaba – többcélú intézmény, Sátoraljaújhely – általános iskola, Tótkomlós – óvoda és általános iskola)

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata            5 (Battonya – általános iskola, Elek – általános iskola, Kétegyháza – általános iskola, Körösszakál – általános iskola, Gyula – többcélú intézmény)

Országos Roma Önkormányzat  3 (Tiszapüspöki – általános iskola, Szolnok – általános iskola, Szirák – általános iskola)

Szerb Országos Önkormányzat   2 (Battonya – általános iskola, Budapest – többcélú intézmény)

Országos Szlovén Önkormányzat           2 (Felsőszölnök – általános iskola, Apátistvánfalva – általános iskola)

Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata  1 (Beloiannisz – általános iskola)

1 (Kiegészítő Nemzetiségi Iskola)

Bolgár Országos Önkormányzat 1 (Kiegészítő Nemzetiségi Iskola)

1 óvoda

Országos Lengyel Önkormányzat          1 (Kiegészítő Nemzetiségi Iskola)

A települési önkormányzatok

Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Mátraszentimre          1 (óvoda és általános iskola)

Német Nemzetiségi Önkormányzat Piliscsaba            1 általános iskola

Német Nemzetiségi Önkormányzat Törökbálint        1 óvoda

Német Nemzetiségi Önkormányzat Solymár  1 óvoda

Német Nemzetiségi Önkormányzat Szekszárd            1 óvoda

Budakeszi Város Német Nemzetiségi Önkormányzata         1 óvoda

 

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

 

Fentieken túl az alábbi nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezték 2014. szeptember 1-jétől nemzetiségi köznevelési intézmény átvételét, amely átvételek meg is valósultak:

 

A nemzetiségek anyanyelvű és anyanyelvi nevelés és oktatás terén jellemző elhivatottságát bizonyítják további köznevelési intézmény átvételek a 2014/15-ös tanévtől

 

Országos Szlovák Önkormányzat           1 (Budapest – többcélú intézmény)

Szerb Országos Önkormányzat   1 (Lórév – általános iskola)

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata            1 óvoda (Gyula)

Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Komlóska            1 általános iskola

Vecsés Város Német Nemzetiségi Önkormányzata    1 általános iskola

Német Nemzetiségi Önkormányzatok Csolnok           1 általános iskola és Újhartyán    1 általános iskola

Taksony Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzata  1 általános iskola

Horvát Nemzetiségi Önkormányzat

Kópháza        1 általános iskola

 

Fenti intézményeken kívül / több száz önkormányzat (ami Óvodák esetében igaz) /vagy KLIK által fenntartott intézményben folyik nemzetiségi nevelés.

A benyújtott törvénymódosítás 1 § 4. bekezdése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 11. pontját módosítva szűkíti az intézmény átszervezés fogalmát azzal, // hogy a jövőben nem minősül átszervezésnek az, // ha jogszabályváltozás miatt kell alapító okiratot módosítani.

A nemzetiségi nevelési feladatot ellátó intézmények esetén / intézményátszervezéssel összefüggésben / a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg, ami a fogalom szűkülése okán korlátozódni fog.

A nemzetiségi oktatás alapelve, hogy minden gyermek/tanuló anyanyelve szerinti, // illetve nemzetiségi önazonosságának megfelelő oktatásban vegyen részt, // megfelelően biztosítsa a diákok számára a nemzetiségi nyelv tanulását, kultúrájának és hagyományainak megismerését, / valamint erősítse a közösségi identitástudatot. A nemzetiségi oktatás-nevelés fenntartótól függetlenül valamennyi köznevelési intézménytípusban biztosítható.

A nemzetiségek bizottsága célszerűnek látná, pedagógiai szakmai szolgáltatások nemzetiségi vonatkozású ellátását is nemzetségek részére nevesített intézmények révén ellátni. De például az 5. § 2. bekezdésében a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét nem terjeszti ki a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre, //hiszen a következőképpen fogalmaz: „Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe.”

Nyilvánvaló, hogy a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek is szüksége van pedagógiai szakmai szolgáltatókra, - a nemzetiségi nevelés sajátosságaira tekintettel nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltató intézményi és szaktanácsadói, szakértői körre -. A nemzetiségi nevelés jellemző sajátosságait a nemzetiségi szakemberek minden bizonnyal alaposabban látják át, // problémaérzékenységük e területen talán kifinomultabb és lényeglátóbb, a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatókra tehát nagy szükség van.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások térítésmentes igénybe vételét ugyanakkor, / amiről e § 3. bekezdése beszél, / méltányosnak látnánk kiterjeszteni az egyházi, magán köznevelési intézményeken túl azon nemzetiségi köznevelési intézményekre is, / melyek fenntartója köznevelési megállapodást kötött az oktatásért felelős miniszterrel.

A törvény tervezett módosításában kérdéseket vetett fel az országos nemzetiségi önkormányzatok és a Nemzetiségek bizottsága számára további nevesítés köre, // mely például a 24.§- ban állami és önkormányzati fenntartású nemzetiségi intézményekre írja elő a z Etikai Kódex alkalmazását, / nevesíti az egyházi fenntartót, de nem tesz említést a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézményekről. Bizottságunk úgy látja, / hogy az Etikai Kódex alkalmazását ki kell terjeszteni a mi intézményeinkre is.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kifejezetten nagy számban jelennek meg a roma nemzetiség köreiben,  a törvényjavaslat e pontját bizottságunk ugyancsak kiemelten kezeli.

Jelenleg az Alaptörvényben biztosított hátrányos megkülönböztetés tilalmának részletszabályait törvény, mégpedig az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmazza. Nem rendelet, és nem is országgyűlési határozat. A roma közösségek képviselői a hátrányos megkülönböztetés tilalmát féltik e módosítás kapcsán. A részletes vitáig bizottságunk ezeket tartotta érdekesnek ismertetni a Tisztelt Házzal.

Tisztelettel kérem Önöket, hogy a törvénymódosítás tárgyalása és elfogadása során az általam elmondottak figyelembe vételével döntsenek. Köszönöm, hogy meghallgattak

További felszólalásaim