Nemzetiségi szószóló

Az országgyűlési képviselők 2014. április 6. napján megtartott választása óta a 199 fős Országgyűlésnek 13 nemzetiségi szószóló is a tagja.
A parlamenti munka ezen új résztvevője abban az esetben képviseli nemzetiségét az Országgyűlésben, ha annak listája nem nyer mandátumot az országgyűlési képviselők választásán, tehát nemzetiségi szószóló az a jelölt lesz, aki a nemzetiségi listán első helyen szerepel.
Magyarország Alaptörvénye kinyilvánítja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők".
E hitvallásnak megfelelve, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény vezette be ezt az új jogintézményt a nemzetiségek országgyűlési képviseletének biztosítása érdekében.

Jogok és kötelességek
A nemzetiségi szószóló elsődleges feladata az adott nemzetiség képviselete a parlamentben.
A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
A jogok és kötelezettségek főként a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő indítványok és ügyek köré csoportosulnak.
Az Országgyűlésben – jogállásából eredően – nem rendelkezik szavazati joggal, de annak ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint az adott napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti.
Emellett a szószóló rendkívüli ügyben napirend után is felszólalhat.
Kérdést intézhet továbbá a Kormányhoz és a Kormány tagjához, valamint az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.
A szószóló törvényjavaslattal nem élhet, de határozati javaslatot – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – benyújthat, illetve – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő – határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint módosító javaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek.

A szószólók a nemzetiségeket képviselő országgyűlési bizottság - jelenleg a Magyarországi nemzetiségek bizottsága - tagjai, a bizottság munkájában szavazati joggal vesznek részt. Az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az érintett bizottság elnökének döntése alapján vagy nemzetiségeket érintő napirendi pont esetén – tanácskozási joggal vesznek részt.

A szószóló jogállása egyebekben az országgyűlési képviselő jogállását követi: velük megegyező mentelmi jog illeti meg, joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését.

A nemzetiségi szószólónak kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. Jogait személyesen gyakorolja.
A nemzetiségi szószólókra akárcsak a képviselőkre szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség is terheli őket.