T/714. számú törvényjavaslat az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról
(általános vita, nemzetiségi szószólói felszólalás)
Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház!
A Magyarországon élő 13 őshonosnak elismert nemzetiségi közösség a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. (77.) törvényben foglaltak alapján kapott lehetőséget saját politikai szervezeteinek, kisebbségi önkormányzatainak létrehozatalára. Ugyanezen törvény már rögzítette a Magyarországon élő nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetőségét is:
„20. § (1) így fogalmaz: A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyűlési képviseletre.”
Míg a helyi nemzetiségi önkormányzatok, majd a közülük delegált elektorokból megválasztott területi és országos testületek 1994. illetve 1995-ben létrejöttek, addig az országgyűlési képviseletre a magyarországi nemzetiségeknek 2014-ig várnia kellett.
Az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (179.) törvény majd az ezekben foglaltakat is figyelembe vevő, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. (36.) törvény lehetővé tették, hogy a 2014. évi választás során már nemzetiségi képviselő-jelöltekre is szavazhatott a magyarországi választópolgárok valamely nemzetiségi névjegyzékén regisztrált magyar állampolgár.
A Ve. 1. fejezete, mely a törvény hatályát rögzíti, 1§.-a c) pontja nemzetiségi önkormányzati képviselők választását nevesíti. Köztudott, hogy a mai törvényi rendelkezések alapján a 13 magyarországi nemzetiség közül a legtöbb közösségnek nincs reális esélye, hogy kedvezményes mandátummal országgyűlési képviselőjük legyen a parlamentben. Megfontolandónak tartanám a Ve. 1. § -át kiegészíteni akként, hogy „az országgyűlési képviselők, az országgyűlési nemzetiségi képviselők és az országgyűlési szószólók választásán”. Valószínűleg így egyre több magyar állampolgár megismerné a nemzetiségi képviselet lényegét és annak jelentőségét.
A 2014. évi országgyűlési választás a választási eljárás nemzetiségeket érintő jogszabályaiban néhány nehézségre mutatott rá. Ezek elsősorban szó szerint a választási eljárás anomáliáit tükrözték, melyek módosítására 2014-ben éppen hogy megalakult Magyarországi nemzetiségek bizottsága azonnal reagált.
A módosítások következtében a nemzetiségi választópolgárok egyszerűbben élhettek a választás jogával, biztosabbá vált a változtatás nyomán az önkormányzatokat létrehozni szándékozó települések ezirányú célja.
2014 februárjától a Nemzeti Választási Bizottság munkájában a választáson országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott személyek, közöttük az országos nemzetiségi önkormányzatok által megbízottak is részt vehetnek, hiszen országos nemzetiségi lista állítására az országos nemzetiségi önkormányzatok nyertek jogosultságot.
A választási eljárásról szóló törvény és annak gyakorlati megvalósulása terén ugyanakkor a nemzetiségi közösségekben, de a Magyarországi nemzetiségek bizottságát alkotó szószólók, ma már szószólók és képviselő körében és az országos nemzetiségi önkormányzatok közgyűléseiben is számtalan esetben fogalmazódik meg a most tárgyalt törvény egyes paragrafusaira vonatkozó kritikai észrevétel.
Az előttünk fekvő T/714. számú törvényjavaslat érdemben a nemzetiségek választójogát érintő kérdésekre nem enged reagálni. Az általános vita azonban talán elvisel némi kitekintést a jelenleg módosításra benyújtott paragrafusokon túlra is.
A nemzetiségi választókat legérzékenyebben érintő kérdés már 2014-ben, de 2018-ban is a két országos lista - pártlista vagy nemzetiségi lista - közötti választás kényszere. Számos nemzetiségi választópolgár, aki kettős identitásúnak vallja ma magát Magyarországon, úgy ítéli meg, hogyha az egyikről vagy a másikról kell lemondania, úgy valamely jogában korlátozott. Természetesen tudjuk, hogy ha a nemzetiségi választópolgárok országos pártlistára, országos nemzetiségi listára és egyéni listára is szavazhatnának, úgy a többségi társadalomhoz tartozókkal szemben nem két, hanem három szavazatra lennének jogosultak. Ennek híján azonban a valamely nemzetiséghez tartozó választópolgárok arra kényszerülnek, hogy döntsenek: általában Magyarország egészét érintő döntéshozó jogalkotói testületének tagjait támogatják szavazatukkal a pártlistákra leadott szavazatok révén vagy saját nemzetiségük érdekeit képviselő szószólói vagy két nemzetiség – német és a roma – esetében kedvezményes képviselői mandátumra adják le a voksukat. A nemzetiséghez tartozók közül, különösen is a fiatalok köre érzi állampolgári jogának és kötelességének, hogy az ország irányítására adott felhatalmazáshoz köze legyen. Számos nemzetiségi szószóló alacsony szavazatszámának a hátterében éppen ez áll. Nyilvánvaló a Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára, hogy jelen törvénymódosítás ezen észrevételünket nem orvosolhatja, de a bizottság tagjai közül sokan értékelték úgy, hogy erről a Tisztelt Ház előtt is nyíltan szót kell ejteni.
Két országgyűlési választás tapasztalata a nemzetiségi közösségek esetében, hogy a kampánypénzek a nemzetiségi listáknak a Nemzeti Választási Irodához történő beérkezését követő kiutalása a választásokra való felkészülést jelentősen hátráltatja. A nemzetiségi választópolgárok szavazati joga regisztrációhoz kötött. A regisztráció intenzitása viszont nagyon komoly tájékoztató munkát, mondhatni kampánymunkát feltételez a jelöltállító országos önkormányzatok részéről.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága ülésén határozottan megfogalmazódott észrevétel, hogy a kampányköltségek egy részét a regisztrációs időszak munkájára kell fordítanunk, ezért fontos lenne, ha a közösségek ezzel időben rendelkeznének. Javaslatunk, hogy a listaállító országos nemzetiségi önkormányzatok számára a kampánytevékenységre fordítandó összeg legalább felét a választások kiírását követő legrövidebb időn belül a regisztrációs kampányra kapják meg, míg a kiadások további kifizetése a kampányidőszak alatt, illetve kampányidőszak végén történő elszámolásra álljon rendelkezésre.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága ülésén ismételten felmerült annak a kérdése, hogy a Magyarországon élő, de állampolgársággal nem rendelkező ma már egy-egy nemzetiségi közösség tagjai közé sorolt polgárok miért nem lehetnek nemzetiségi közösségek választottjai, illetve miért nem szavazhatnak. Nyilvánvaló, hogy erre az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése, továbbá annak a rendelkezésnek a szövege, miszerint nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán választóként részt vehet az önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, amennyiben a választást megelőzően nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát (felvetette magát az adott nemzetiség névjegyzékébe) egyértelmű választ ad. Ebben a választástípusban tehát a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárok valamint a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek választóként nem vehetnek részt.
A két parlamenti választás tapasztalata továbbá néhány hiányosság, mely részint a nemzetiségi választások regisztrációs folyamataira, másrészt a helyi választási irodák és helyi választási bizottságok működéseire vonatkozik. Miután a törvény a nemzetiségi képviselők választását az országos és a helyhatósági választások tekintetében egyaránt regisztrációhoz köti, a regisztrációnak problémamentesen kellene működnie. A választópolgárok e lehetőségét, vagy ha úgy tetszik kötelességét, lényegesen megalapozottabb és egyértelműbb társadalmi célú hirdetésekkel is kellene segíteni. Számos észrevételt követően a kampányidőszak idején jelent meg a Nemzeti Választási Iroda tájékoztató anyaga a tömegkommunikációs eszközökön keresztül, mely a nemzetiségek regisztrációhoz kötött választójogáról szólt. E tájékoztatók ritkán kerültek képernyőre vagy ritkán hangzottak el egyes rádiócsatornák anyagaiban. A nemzetiségi közösségek televíziós műsorában a regisztrációra vonatkozó tartalmú anyagot sem a jelölő szervezet, sem a szószóló-jelöltek számára nem engedtek közzétenni. Az országos nemzetiségi önkormányzatok, mint jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi szószóló-jelöltek mindösszesen három perc időtartamban jelenhettek meg a saját nemzetiségük műsoraiban a kampányidőszakban és három perc állt rendelkezésükre a rádióban. Természetesen élhettek az MTVA által biztosított egyperces televíziós megjelenés jogával is. Nyilvánvaló, hogy a Ve. 148. § betartása mellett, a média- és sajtó megjelenések esetünkben is fontosak. A nemzetiségi választópolgárként történő regisztráció azonban nem magától értetődő. Bár a nemzetiségek a maguk lehetőségeivel sok mindent megtettek ott, ahol nemzetiségi önkormányzatok működnek, a diaszpórákban élőket azonban e szervezetek sem tudták elérni.
Ehhez kapcsolódó tartalom és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága tagjai részéről megfogalmazott igény a nemzetiségi választópolgárok névjegyzékének a jelölő szervezet számára történő kiadásának kérdése. Az országos nemzetiségi önkormányzatok mint jelölő szervezetek részére lehetővé kell tenni, hogy a nemzetiségi választópolgárok névjegyzékét mindhárom alkalommal teljes körűen adják ki számukra. A regisztrációra való ösztönzés hatékonyságát segítené, ha a jelölő szervezet tudná, kik azok a magyarországi választópolgárok a saját köreikben, akiket a regisztráció okán még meg kell szólítania. Sajnálatos dolog, hogy olyan indokokkal kaptak elutasításokat nemzetiségi névjegyzékbe regisztrálni szándékozók, hogy a nemzetiségi névjegyzékbe vétel iránti kérelem, - illetve annak hatályának kiterjesztése az országgyűlési képviselők választására - a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek nem tesz eleget. Az elutasítás indoka, hogy a felvételt kérő a korábban elfogadott kérését ismételte meg, a kérelemben megadott és a központi névjegyzékben nyilvántartott születési név eltér, akárcsak a viselt név, továbbá eltérnek a személyes adatok is. Fentiekre tekintettel a kérelem elutasításra került. A névjegyzékbe jelentkező korábban nem regisztrált, másik nevet születése óta nem viselt, a születési adatait – tekintettel arra, hogy a kérelmező orvosi diplomával rendelkezik – minden bizonnyal ismeri. Jogorvoslati kérelmét a helyi választási iroda ugyanezen indokokat ismételve utasította el.
Számos további regisztrációt érintő ellentmondás, regisztráció elutasításának megszüntét várjuk a T/714 93.§ -tól, mely a Ve. 93§-át több ponton egyértelműsíti.
A nemzetiségi közösségek a Nemzeti Választási Irodától várják a választási eljárásról szóló törvény megfelelő módon történő betartatását, a nemzetiségi választásokra vonatkozó paragrafusok maradéktalan betartását a választási bizottságoktól és a választási irodáktól.
A különböző szintű választási bizottságok és szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztása során jelentős előrelépésnek tartanánk, ha e grémiumokban helyet kapnának az egyes nemzetiségekhez tartozó tagok is.
Keserű szájízzel tapasztaltuk, hogy bár a Nemzeti Választási Iroda számos továbbképzést szervezett a helyi választási bizottságok tagjai, a helyi választási irodák tagjai számára, számos ilyen képzésen a nemzetiségi választópolgárok, a nemzetiségi listák kezelése, mint sajátos kategória vagy a nemzetiségi választások specifikumai elő sem kerültek. Ennek következménye lehetett, hogy több választási bizottság nem tudta jól kezelni a helyzetet, amikor a választáson megjelent szavazó az országos pártlistákat tartalmazó szavazólap helyett az országos nemzetiségi önkormányzat szavazólapját kereste, de az nem állt a rendelkezésre, annak ellenére, hogy a szavazó rendelkezett a számára megküldött visszaigazolással arról, hogy nemzetiségi választópolgárként regisztrált.
A törvénymódosítások során nyomatékosítani lenne célszerű annak a sajátos helyzetnek a jelenlétét, hogy ma Magyarországon az országgyűlési választások során megjelennek a nemzetiségek országos listái és a nemzetiségi választópolgárok. Várakozással tekintünk a T/714. számú törvényjavaslatra, mely a választási eljárásról szóló törvény módosításai révén tovább segíti a nemzetiségi választások lebonyolítását.
Hvala za pozornost! Köszönöm, hogy meghallgattak!