(általános vita, nemzetiségi szószólói felszólalás)

Spoštovani Gospod Predsednik!Hvala za besedo!

Spoštovane Poslanke in Poslanci, cenjeni Državni zbor!

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót!

Tisztelt Képviselők, tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a nemzeti köznevelés és magyarországi nemzetiségi nevelés és oktatás, a nemzeti felsőoktatás, különösen is a nemzetiségi pedagógusképzés okán érintettséget érez a T/2940. számú törvényjavaslatban foglalt tartalmak vonatkozásában, ezért kérte a törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé nyilvánítását a Házbizottságtól. Köszönöm, hogy bizottságunk erre lehetőséget kapott.

Jelen általános vita alapját képező, az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat alapos, számos részletre kiterjedő paragrafusai között viszont a nemzetiségi oktatás magyarországi jelenlétére alig történik utalás.

A T/2940. törvényjavaslattal az Országgyűlés célja a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott személyes adatot tartalmazó ágazati nyilvántartások hatékonyságának, ezen keresztül a művelődéshez való alapjog elősegítése, bizottságunk a nemzetiségi köznevelést is támogató célt vélelmez általa.

A törvényjavaslat ugyan két ponton említ minket,

az 1. számú melléklet IV. pontjában a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere 2.3. a vizsgáztatóra, vizsgaelnökre vonatkozóan e) „a vizsgáztató, vizsgaelnök nemzetiségi oktatásban szerzett gyakorlatára vonatkozó információ”, valamint a  XI. pontjában az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás 2.8. „az általa ellátott nemzetiségi feladat adatai” szerkezetekben, mégis úgy ítéltük meg, hogy e kérdést több oldalról kell megvizsgálnia a nemzetiségek bizottságának is.

Az oktatási nyilvántartás több rendszert és alrendszert magában foglaló egységei egyaránt közérdekű és közérdekből nyilvános adat rögzítését jelenti.

Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban természetes személyek adatait is kezeli a közhiteles nyilvántartásban.

Túl a természetes személyek azonosításán, a személyes adatok ellenőrzésén vagy éppen az adatok aktualizálási folyamatainak, időszerűségének biztosításán és ezek kezelésén, összekötésén, jó, ha az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás nem csupán „kartoték adat”- ként funkcionál.

A nemzetiségi közösségek és a nemzetiségi oktatásban résztvevők számára több szintről fontosak az oktatási nyilvántartásban rögzített adatok.

Azokat – amennyiben nyilvánosan is hozzáférhető adatokról van szó pl. a nemzetiségi oktatást is ellátó intézmények sora - a nemzetiségi kultúra terjesztési folyamataiban, a rendezvényekről szóló tájékoztatások során mintegy meghívotti adatbázisként is használhatják, mint célközönséget megszólító közérdekű tájékoztató, ismeretterjesztő munkát hivatalosan folytató szervezetek, egyesületek.

A közoktatás szervezésében, irányításában érintett szervezetek - adott esetben - bizonyos kutatások, tanulmányok készítői számára jelentős, ha egy célközönség – esetünkben a nemzetiségi köznevelésben résztvevő alapfokú tanulmányokat folytató korosztályos csoportra, csoportokra, vagy éppen a nemzetiségi felsőoktatás szereplőire vonatkozó hiteles adatokhoz hozzáfér – egy-egy tanulmány, helyzetelemzés pedig számos esetben a hibás elemek, jelenségek kiszűrésére, fejlődést indukáló következtetésekhez juttathat közösségeket.

A T/2940. számú törvényjavaslat 1. pontjában a törvény célját megvilágítva tisztázza ezeket a törvény nyelvén.

A törvényjavaslat 2. §-a felsorolja, hogy az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban a természetes személy mely adatait kezeli.

A 14 adat mellett vajon a „Nemzetisége” nehezen kezelhető lenne? A Magyarországon létrehozott közhiteles nyilvántartás és természetesen magyarországi a működéséért felelős szerv, a természetes személy adatai között értelemszerűen rögzíti az állampolgárságot, állampolgárságokat. A kettős kötődésű állampolgárok – én örömmel és büszkén vagyok Magyarország állampolgára, nincs szlovén állampolgárságom, itt élek és eszemben sincs bárhová költözni innen, de egy közhiteles nyilvántartás hadd tudja rólam, hogy ugyanakkor szlovén nemzetiségűnek vallom magam.

A 3. § (1) bekezdésében rögzítettek a nemzetiségekhez tartozók esetében sem lehetnek egyediek, hiszen a magyarországi személyi, adóalanyi, társadalombiztosítási nyilvántartási adatokra vonatkoznak. 

A törvényjavaslat 4. §-a sorolja fel az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásait, melynek egyik eleme a köznevelés információs rendszere.

Minekutána 30 évi tanári munka után érkeztem ide, pontosan tudom, hogy a jó nyilvántartások milyen sok esetben lehetnek egy-egy iskola, intézményvezető, tanár, szakmai szolgáltató – pedagógiai szakszolgálat segítségére is.

Csak egy rövidke mellékvágány erejéig térek ki arra, hogy számomra például mindig fontos volt, hogy tanítványaim, akiket középiskolát végzettként indítottam az életbe vagy a további tanulmányaik irányába, hol vannak jelen, hogy vannak jelen az élet útvesztőiben. A nyomon követést nem volt egyszerű nyilvántartás nélkül folytatni, de nem is volt ez hivatalos törekvés, csak a négy-öt évi munka kamatoztatásáról, az eredményességről vagy éppen eredménytelenségekről, érvényesülésről szerettem volna információkat gyűjteni, hogy azokat a további generációk nevelésében jól használhassam.

Mindezzel együtt azt is tudom, hogy az adatszolgáltatások, különösen, ha hirtelen és gyorsan kérik azokat, jelentős mennyiségű munkát adnak az adatszolgáltatásért felelős munkatársaknak.

Fontos, hogy az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásaiban hiteles és naprakész adatokat tárolhatnak és tárolnak. Nekem a 4. § kapcsán ismét hiányérzetem támadt, tudniillik egyik alrendszerben sem találok nemzetiségi elemet.

Ma Magyarországon mintegy 80 köznevelési intézményt országos vagy helyi nemzetiségi önkormányzatok tartanak fenn. További közel 300, a Klebelsberg Központ, ill. a tankerületek által fenntartott és irányított köznevelési intézményben, de Megyei Szakképzési Centrumok fenntartásában működő szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban folyik nemzetiségi nevelés és oktatás. A magyarországi jogszabályi háttér és a központi költségvetési támogatások révén a nemzetiségi közösségek olyan lehetőségekről számolhatnak be, ami nagyon jelentős előrelépést hozott a nemzetiségi nyelv és kultúra intézményesített közvetítésében. Ezekkel jól szeretnénk élni, megőrizve elődeinktől ránk hagyományozott nyelvünket, kulturális értékeinket, gazdagítva Magyarországot, színesítve ezzel Magyarország kulturális palettáját is.

Ezért is feltűnő hiányosságként éltem meg az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai felsorolásában, hogy például az (1) bekezdésben mondjuk a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása mellett nem kapott helyet ugyaneképpen a nemzetiségi ösztöndíj, bár azt is a magyar állam adja, elvileg tehát részét képezheti a nyilvántartásnak. De vajon részét képezi?

A gyermek- és tanulói nyilvántartás adataiban helyet kap, ha egy tanuló pl. a német nemzetiség tagjaként német tanítási nyelvű iskolatípusban nevelődik az óvodától az érettségiig? Rendkívül sokféle következményt, sajátosságot jelent tudniillik egy konkrét személy esetében ez a hozzáadott érték, de persze az is, ha valaki egy nemzetiséghez tartozóként annak kis létszáma miatt kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban és nemzetiségi köznevelésben vesz részt. Az országos tanulói teljesítménymérések mérési eredményeinek elemzésénél például én a magam eszével feltüntetném a tanuló azonosítója mellett, hogy nemzetiségi nevelésben vesz részt, ma már nem annyira azért, amiért pedagógus pályám kezdetén, hogy tudniillik a nemzetiségi tanulók magyar nyelv ismerete némileg elmaradt magyar társaikétól, de azért, mert a nemzetiségi tanulók jelen rendszerünkben heti +6 óra nemzetiségi nyelv és nemzetiségi népismeret órákon vesznek részt, leterheltségük ennyivel több.

Az oktatási nyilvántartás létrehozásának egyik célja, hogy egységesen és egészében is nyomon követhető az élethosszig tartó tanulás, tanulói-hallgatói életútvizsgálatok során kideríthető, hogy a nemzetiségek esetében a megmaradás záloga is lehet.

Az intézményesített köznevelés – nevelés-oktatás – nem működik pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nélkül, az oktató – nevelő munkát segítők, de pedagógiai szakértők, szaktanácsadók nélkül sem.

Az oktatási nyilvántartásban célszerűség okán jó lenne külön soron szerepeltetni a nemzetiségi pedagógusokat, de legalábbis jól követhetően ebbéli minőségüket egyértelműen feltüntetve nyilvántartani.

Fontos továbbá a felsőfokú nemzetiségi pedagógusképzésben résztvevők egyértelmű azonosítása és ebből következő elérhetőségük az oktatási intézmények részéről, a nemzetiségi köznevelésben a pedagógusok átlagéletkora ugyanis feltételezi frissen végzett, új kollégák rendszeres megjelenését. Az állást kínálók és az állást keresők az oktatási nyilvántartás révén is egymásra találhatnak.

Megítélésünk szerint nagyon hasznos, hogy az országos köznevelési szakértői névjegyzéken belül jól láthatóan és követhetően elérhető a nemzetiségi szakértői névjegyzék.

Az országos szakértői névjegyzék választható szakterületei és szakirányai között megtalálható nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület.

A nemzetiségi szakirány megjelölésével a megfelelő szakemberek megtalálása – és a mostanában bevezetett különféle állami ösztöndíj- és pótlék rendszerek rendkívül ösztönzően hathatnak az új generációkra – a  nemzetiségek saját feladata, amivel remélem a nemzetiségi köznevelést folytató nemzetiségek élni tudnak.

Érzékeny területünk a nemzetiségi pedagógus-továbbképzés. A nemzetiségi pedagógus-továbbképzés nyilvántartása szintén helyet kaphatott volna az oktatási nyilvántartás egészében.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 6. §-a nevesíti azok körét, akik adatokat szolgáltatnak az oktatási nyilvántartásba.

A nemzetiségi feladatokat is ellátó általános és középiskolák, nemzetiségi önkormányzatok is intézményfenntartók, így adatszolgáltatók is, hiszen amint az már korábban elhangzott, mintegy 80 köznevelési intézményt nemzetiségi önkormányzatok tartanak fenn, míg további állami fenntartású iskolák nemzetiségi nyelvet oktatnak és valamely nemzetiség kultúrájának életben tartói annak használatával a mindennapok és ünnepnapok során. Reményeink szerint a Klebelsberg Központ Tankerületeiben hamarosan nemzetiségi referensek is átvehetik az ellátási területekre vonatkozó feladatokat, ami munkánkat nagyban segíteni fogja.

A bevezetésre kerülő egységes oktatási nyilvántartásban a nemzetiségi oktatás, a nemzetiségi tanulók, a nemzetiségi tárgyak, a nemzetiségi pedagógusok léte, azonosíthatósága, követhetősége nagy segítség lenne valamennyi érintett és érdekelt intézményi szereplő, de a nemzetiségekkel foglalkozó szervezetek számára is.

Minden bizonnyal vannak olyanok, akikben felmerül, hogy miért kell a nemzetiségekkel ennyit foglalkozni. Azt gondolom, a nemzetiségek jelenléte és a velük való politikai, gazdasági, kulturális törődés egy országban nem csupán a tolerancia fokmérője, de megbecsülése egy más néphez tartozó közösség munkájának, melyet az otthont adó hazában, és nem másutt lát el. A magyarországi nemzetiségek között többen sok évszázados múltat tudunk magunk mögött e hazában, itt szeretnénk biztosítani a nemzetiségeinkhez tartozó utódaink jövőjét is, ezért fontos számunkra akár az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat is.

Hvala za vašo vljudno pozornost! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!