T/1794. számú törvényjavaslat Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről- általános vita, nemzetiségi szószólói felszólalás

2014.11. 20.

Spoštovani predsednik državnega zbora, spoštovane gospe poslanke in gospodje poslanci, cenjeni zbor!

V čast mi je, da kot zagovornica Slovencev na Madžarskem v svojem maternem jeziku lahko pozdravim cenjeni zbor! Svojo parlamentarno opozicijo, ki sem jo sestavila v interes vseh  narodnosti v imenu Odbora narodnostih pa bom nadaljevala v madžarskem jeziku.

 

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak!

Tisztelt Ház!

 

Megtisztelő számomra, hogy először a történelemben a magyarországi szlovének szószólójaként anyanyelvemen köszönthetem a tisztelt Házat! Parlamenti felszólalásomat, amelyet a 13 magyarországi nemzetiség érdekei képviseletében állítottam össze a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében, magyarul folytatom.

Bizottságunk célja és törekvése ismertetni a tisztelt Házzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működése alulfinanszírozott, a központi költségvetésből nyújtott működési célú támogatásuk összege évek óta stagnál. A nemzetiségek kulturális autonómiájának legfőbb letéteményesei ezek a szervezetek, amelyek a folyamatosan növekvő feladataik és a gazdálkodásukhoz juttatott anyagi források feszültsége okán teljesítőképességük határához értek. Hiszem, hogy szószólótársaimmal kellően érzékeltetjük a változtatás szükségességét, ami majd a nemzetiségeknek juttatott összeg emelésében nyilvánul meg.

Magyarország felismerte, hogy a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrásai. Az Alaptörvény a Nemzeti Hitvallás részében kinyilvánítja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.”

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. (36.) törvény intézményesítette a nemzetiségek parlamenti képviseletét. A magyar politika tehát a Magyarország területén élő nemzetiségek sorskérdéseivel komolyan törődik, és ez európai viszonylatban is példaértékű.

Az 1993. évi LXXVII. (77.) törvény közismerten kisebbségi törvény hívta életre Magyarországon először a kisebbségi önkormányzatokat.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (179.) törvény értelmében: a nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségek érdekeinek képviselete és védelme, továbbá a képviselt közösség kulturális autonómiájának erősítése.

A 2014. október 12. napján lezajlott választásokat követően ma Magyarországon 2143 települési, 60 területi és 13 országos nemzetiségi önkormányzat látja el a következő feladat-és hatásköröket:

- köznevelési és kulturális intézményeket létesíthetnek és tarthatnak fenn,

- a kulturális önigazgatás terén könyvtárakat, múzeumokat, színházakat, levéltárakat, tájházakat, nemzetiségi intézeteket, információs és kulturális központokat alapíthatnak és/vagy működtethetnek,

- elláthatják a nemzetiségi médiumok intézményfenntartói szerepkörét,

- nemzetiségi kiadványok kiadóiként jelenhetnek meg

- a nemzetiségi közügyek intézése érdekében együttműködnek a magyar államigazgatás szerveivel, a helyi önkormányzatokkal, az anyaország politikai és társadalmi szervezeteivel, további nemzetiségi, vallási közösségekkel és civil szerveződésekkel.

 

Az országos nemzetiségi önkormányzatok tevékenysége egyre sokrétűbb. 41 nevelési-oktatási intézmény kizárólagos fenntartói, de követik a KLIK vagy alapítványok által fenntartott további több száz intézményben folyó nemzetiségi nevelést is. Az EMMI és a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik által aláírt köznevelési szerződések biztosítékai a gördülékenyen érkező költségvetési támogatásoknak, amiért köszönet illeti a kormányzatot!!

Országos önkormányzataink kinőttek a gyerekcipőből. Egyre határozottabban élnek a hazai és a határon átnyúló pályázatok lehetőségeivel, ezáltal a nemzetiségi térségek gazdasági fejlődésének is egyre intenzívebb résztvevői. Különböző konzorciumok alakultak pl. oktatás-korszerűsítés, taneszköz-fejlesztés, tankönyvírás, kulturális létesítmények alapításának céljával.

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. (105.) törvény alapján 2008-ban, az országos önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége volt saját hivatalaik megalapítása. A hivatali apparátus törvényi előírásoknak megfelelő kiépítése és fenntartása jelentősen megnövelte költségvetésük kiadási oldalát, amit eleddig a központi támogatások nem követtek, így már-már a mindennapi működésük vált veszélyeztetetté.

A területi nemzetiségi önkormányzatok közreműködnek területfejlesztési tervek előkészítésében, nemzetiségi oktatási igények felmérésében, kapcsolatot tartanak a nemzetiségi közösségük civil szervezeteivel. Működési célú támogatásuk azonban minimálisnak mondható, szinte csak a fennállás fedezhető belőle.

A települési nemzetiségi önkormányzatok szervezik közösségeik kulturális és anyanyelvű hitéletét, sportrendezvényeit, hazai és határon átnyúló kapcsolatait. Küldetésük szerint részt vállalnak a nemzetiségi nevelés és oktatás hatékonyabb megvalósulásában: kapcsolatot tartanak óvodákkal, iskolákkal, anyanyelvű táborok, anyaországi kirándulások társszervezői. A működésükhöz nyújtott támogatás mértéke rendkívül alacsony, 221,- illetve 271 ezer forint volt ebben az évben. A feladatalapú támogatások rendszere jó, de ezek elbírálása még finomításokat igényel. Tudni kell, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei és képviselői társadalmi munkában végzik nemzetiségi közösségük fennmaradása érdekében szerteágazó tevékenységüket, ugyanis az előbb említett összeg lehetővé sem tenné részükre tiszteletdíj kifizetését.

A nemzetiségi önkormányzatok a civil szervezetekkel karöltve munkálkodnak azon, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek identitásuk, nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik megőrzése révén Magyarország fejlődésének és megítélésének is meghatározó tényezői maradjanak.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a mintegy 700 ezer, magát nemzetiséginek valló magyar állampolgár és a képviseletüket ellátó, fentiekben bemutatott szervezetek érdekeinek szolgálatában fogalmazta meg a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó észrevételeit.

„Óh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok, s ezt meg kell védened” üzente Füst Milán a magyaroknak. Nekünk, Magyarország területén élő nemzetiségeknek ugyanez a küldetésünk, átörökíteni a jövő generációi számára nyelvi, kulturális értékeinket, hagyományainkat – ehhez kérjük a Tisztelt Ház támogatását, amikor is a költségvetés elfogadásánál a nemzetiségi többletigényekre igennel voksolnak.

Hvala za pozornost!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

További felszólalásaim