Spoštovani Gospod Predsednik! Poslanke in Poslanci! Zagovornice in Zagovorniki!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak, Szószóló Hölgyek és Szószóló Urak!

A 2016. év a köznevelés kérdésében érintett köznevelési intézmények, fenntartók, települési önkormányzatok, nemzetiségi és egyházi közösségek, szülők, tanulók – praktikusan a köznevelés szolgáltatásait igénybe vevők teljes körében intenzív érdeklődést váltott ki. 

Nem véletlen! Az ugyanis, hogy egy társadalomban 

• milyen színvonalú, 
• mennyire korszerű és hiteles, 
• a továbbtanulás és az emberi élet minden területén mennyire használható tartalmi elemeket közvetítő, 
• mennyire tervszerűen és tudatosan építkező és átjárható, 
• mennyire eredményes az oktatás színvonala, fokmérője annak, hogy az adott társadalom, a kormány, a szaktárca és annak intézményei mennyire tudatosan építik, kvázi biztosítják az ország gyermekeinek és fiataljainak, ezáltal az ország lakosságának a jövőjét. 

A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek mindegyike, mi szószólók is, ― jómagam tanárként, nemzetiségi nyelvszakos tanárként, illetve egy olyan intézmény tanáraként, ahol az innovációs törekvések a jövő nemzedékének eredményes munkába állása érdekében mindig nagy jelentőségűek voltak, a nemzetiségi nyelv átörökítése mindig hatékony gondolkodást, tervezést és élénk pedagógiai, szakmai tevékenységet váltott ki ― kiemelt érdeklődéssel fordulunk az állami köznevelési közfeladat-ellátás változásai, az intézményfenntartás új rendszerének a kialakítása, a tartalmi fejlesztések, a tanulók és tanárok életpályáját befolyásoló változások irányába.

A Kormány és az emberi erőforrások minisztere által a T/12731. számon benyújtott, Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és annak Köznevelési és Kulturális Albizottsága ülésein is tárgyalt, a törvényjavaslat több paragrafusa kiemelten is a nemzetiségek köznevelési kérdéseinek jogszabályi hátterét érinti, tisztázza, azaz egyértelműsíti.

A törvényjavaslat első pontja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. (100.) törvény módosítása a magyarországi nemzetiségek gyakorlatában azon okból érdekes, hogy az egyes nemzetiségekhez tartozó fiatalok közül anyaországaik és Magyarország között kötött oktatási, kulturális és további kétoldalú megállapodások okán az anyaországban szereznek szakmai végzettséget, diplomát. Ezek elismertetése a hatályos nemzetközi egyezmények, az uniós irányelvek, a Lisszaboni Elismerési Egyezmény alapján lehetséges a nemzeti jog által szabályozott formában. 

A hivatkozott törvény 5. § (1) értelmében: „Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértői bizottságot vagy szakértői bizottságokat hozhat létre.” Jelen tárgyalt törvényjavaslat ezt kívánja módosítani a következőképpen: „(1) Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik.” A módosítás a hatályban lévő szabályozást jelentősen egyszerűsíti. A nemzetiségi közösségek számára előnyt jelentene, ha a szakértő személye is közülük kerülne ki, különösen a köznevelés területén elhelyezkedni kívánó, leendő nemzetiségi nevelők, tanárok esetében. 

A külföldön – az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében az anyaországokban – bizonyítványokat, diplomát szerzett szakemberekre a nemzetiségi közösségek minden területen számítanak, így a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. (100.) törvény tervezett módosítását megnyugtató változtatásnak tartjuk.

A T/12731. számú törvényjavaslat 2. pontja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény módosítása. A törvényjavaslat 3. § -a: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény 4. § 1. pontja módosításait tartalmazza. A köznevelési intézmények alapfeladatait, tehát a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladatok definiálásával. 

A nemzetiségi köznevelés érintettsége az 1.2., 1.4., 1.6., 1.12., 1.13., 1.14.  pontok esetében részben átvezetés a jelen hatályos törvényből.

Az 1.13. a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelése-oktatása alapfeladat elnevezés helyett a köznevelésben és a szakképzésben bekövetkezett változtatások rögzítése nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása elnevezéssel, az 1.14. a nemzetiséghez tartozók szakiskolai nevelése alapfeladat elnevezés helyett nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelése-oktatása elnevezés kerül.

Nem volt jelen ez ideig az alapfeladatok között a törvényjavaslat 3.§ - a 1.15. pontjába került fogalom, a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás. A 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - hivatkozva a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190) törvényre - egyértelműen megfogalmazza a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályi körülményeket. 

Ennek 8. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a nemzetiségi nevelést-oktatást milyen oktatási formák szerint lehet megszervezni. Az

a) anyanyelvű nevelés-oktatás,

b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás,

c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás,

d) magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás mellett az e) pont a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást is megnevezi. Az alapfeladatok közé kerülése tehát indokolt. A Magyarország Kormánya által 2015-ben közreadott és e ház falai között is tárgyalt B/6626. számú BESZÁMOLÓ a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről 2013 februárja és 2015 februárja között ugyanis hiteles adatok alapján bizonyítja e nemzetiségi nyelvoktatási forma működését. A beszámoló 6. számú melléklete tartalmazza a nemzetiségi nevelés, oktatás adatait a 2013/2014. tanév statisztikai adatai alapján. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás nemzetiségi óvodák esetében a német, szlovák, horvát, román és a szerb nemzetiségeknél e nevelési évben 35 intézményben 1284 gyermeket érintett.

Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás nemzetiségi általános iskolák esetében a német, szlovák, horvát, szerb, görög és bolgár nemzetiségeknél 8 intézményben 228 tanulóval működött.

Gimnázium a szerb és bolgár nemzetiség 1-1 intézményénél 33 tanulóval dolgozott a tárgyalt formában, szakközépiskolai szintről a beszámoló nem közöl adatot, értelemszerűen nincs vagy a vizsgált tanévben nem volt kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás a köznevelési rendszer ezen intézményeiben.

E kérdéskörhöz sorolom a 8.§ tartalmi elemét is, mely A nemzeti köznevelésről szóló törvényt 14/A. alcímmel egészíti ki a következők szerint: „16/A. § A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakászának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.” E § törvénybe iktatja a 17/2007. (III.1.) EMMI rendelet kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó rendelkezéseinek a lehetőségeit. 

Az EMMI rendelet 2. pontja foglalja egybe a nemzetiségi óvodai nevelést, 4. § (2) bekezdése megfogalmazza, hogy „Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését.”

A 3. bekezdésben leírtak ugyanakkor nem teljesek az alábbiakban, „A nemzetiségi óvodai nevelés a következő formák szerint valósítható meg  pont bevezetéssel a dokumentumban csak az 

a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvoda, 

b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, 

c) magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda formákat nevezi meg.”

Fontosnak tartanám, ha ez a kiegészítő nemzetiségi nyelvi nevelés szerkezettel kiegészülne. 

A T/12731. számú törvényjavaslat 8. § - a tartalmát a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága örömmel üdvözli. Kérjük a tisztelt képviselőket a törvényjavaslat támogató elfogadására!

A nemzetiségeket érintő változást foglal egybe a törvényjavaslat 14. §-a is.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény a hatályba lépésekor új jogintézményként vezette be az intézményi tanácsot, populárisabb nevén az iskolatanácsokat.

Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerint: „Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.” 

Az intézményi tanács feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121. § (7) bekezdése szerint: „az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben és ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.”

Ezen rendelet 121. §-a tartalmazza az intézményi tanács létrehozásával és működésével kapcsolatos szabályokat is, ennek értelmében az intézményi tanács létrehozásának kezdeményezésére jogosult a nemzetiségi önkormányzat is. Az Nkt. 73.§ (3) bekezdése a nemzetiségi önkormányzatok számára tag delegálásának lehetőségét a tanácsba nem tartalmazza.

A jogszabályok ellentmondásaira egy szekszárdi német nemzetiségi önkormányzat hívta fel az Alapvető Jogok Biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettese figyelmét. A nemzetiségi ombudsman-helyettes a jogbiztonság és a nemzetiségi jogok érvényesülésének céljából vizsgálatot kezdeményezett. 

Az ellentmondás feltárása nyomán Dr. Székely Lászlóval, az alapvető jogok biztosa valamint Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet közös jelentést adtak ki. Az AJB-3090/2016. számú ügyben megállapították, hogy nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a nemzetiségi önkormányzatok által az iskolai intézményi tanácsba történő tag delegálásának módját szabályozó miniszteri rendelet. Megállapításaik és jelentésük alapján a szaktárca megfogalmazta a szükséges törvénymódosítási javaslatot.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és annak a Köznevelési és Kulturális Albizottsága a 2016. október 19-i ülésén tárgyalta az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes közös jelentését és szorgalmazta a kérdés törvényi rendezését.

E törvényjavaslat 14. § -a tehát a köznevelési törvény és az említett EMMI rendelet összehangolását célozza. 

A Nkt. 73. §-a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése javaslata: „Ha az iskola nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, az intézményi tanácsba a többi delegálttal azonos létszámú tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, annak hiányában a településen működő érintett nemzetiségi civil szervezet.” A jogszabály a nem nemzetiségi önkormányzatok által, hanem az állami intézményfenntartó fenntartásában működő, és az alapító okiratában rögzítettnek megfelelően nemzetiségi nevelést is ellátó intézményekre vonatkozik. 

Bizottságunk javasolja, hogy „a többi delegálttal azonos létszámú tagot delegál” szerkezet módosuljon azonképpen, hogy az intézmény alapító okiratában vállalt nemzetiségi nevelés nemzetiségi hovatartozás alapján a többi delegálóval azonos számú főt delegáljon a nemzetiségi önkormányzat, ill. annak hiányában nemzetiségi civil szervezet az intézményi tanácsba. 

A jogszabály-módosítás az iskolatanácsokban nemzetiségi érdekek érvényesítésére, a nemzetiségi nyelvoktatás és nemzetiségi nevelés hatékonyságának ösztönzésére is közvetlenebb lehetőséget nyit.

A törvényjavaslat 16.§-a a Magyarországon élő, de nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek ingyenes óvodai ellátásának, az alapfokú oktatásban és a 8 éves életkor alatt minden tanulót megillető köznevelésben való részvételt egyértelműsít, amennyiben három hónapon túl érvényes jogcímen tartózkodik Magyarországon. Magyarországi nemzetiségeink esetében ez sok nemzettársat érintő kérdés, elfogadását bizottságunk ezen okból is, de a nemzetközi egyezmények érvényesülése érdekében is támogatja. 

Jelentős segítséget jelent a nemzetiségi közösségek számára a 20. § tartalma, mely kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében segíti a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezését azzal, hogy meghatározott feltételek érvényesülése mentén, határon túli pedagógusok számára is lehetővé teszi a nemzetiségi iskolában történő tanítást, anélkül, hogy diplomájukat honosítani kellene. 

Kérem a Tisztelt Képviselő Hölgyeket és Urakat, a benyújtott törvényjavaslatról történő szavazásnál a ma Magyarországon a köznevelés szolgáltatásait igénybe vevő tanulók és a szüleik, de nemzetiségi közösségeink számára is a jövőt meghatározó lehetőségek biztosítása tudatában döntsenek a törvényjavaslatról való szavazáskor.

Vljudno se Vam zahvalim, da ste mi prisluhnili! Tisztelettel megköszönöm, hogy meghallgattak!