(általános vita, nemzetiségi szószólói felszólalás)

Spoštovani gospod Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor!

Spoštovani gospod Državni sekretar!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház!

Tisztelt Államtitkár Úr!

Magyarország az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően is biztosítja az alapvető jogokat mindenki számára bármely megkülönböztetés: egyebek mellett nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás szerinti különbségtétel nélkül.

További alapvető jogok mellett minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez. E jogot az állam  a mindenki számára hozzáférhető ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes középfokú oktatással és a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással igyekszik biztosítani.

A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek számára is biztosított a művelődéshez való jog, amit a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel összhangban kiterjeszthetünk a nemzetiségi nyelven való művelődéshez való jogával is.

Az Alaptörvény XXIX. (29.) cikke is kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvű oktatáshoz.

Magyarországon ma, mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás a törvény alapján biztosított valamelyik oktatási formában: anyanyelvű, kétnyelvű vagy anyanyelvet oktató oktatási típusban, ami 1993-ban a kiegészítő kisebbségi nyelvoktatást is engedélyezte, a 2016-ban módosított köznevelési törvényben a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás a köznevelés alapfeladati közé történő besorolással lett teljessé.

A nemzetiségi kultúrákról a nemzetiségi népismeret tantárgy révén juttatjuk a nemzetiségi származású gyermekeinket többlet ismeretekhez saját népcsoportjukról.

A nemzetiségi nevelés és oktatás kulcsfontosságú:

Céljai és feladatai a nemzetiségi gyermekek, tanulók, diákok nemzetiségi öntudatának, nyelvi-kulturális identitásának fejlesztése, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazására határozott késztetés, a nemzetiségi nyelven való önművelés igényéinek és készségeinek tudatos kimunkálása, a nemzetiségi nyelv és nyelvi kultúra fejlesztése.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi köznevelés kiemelt jelentősége és az előttünk fekvő T/10742. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltak nemzetiségeket érintő vonatkozásai miatt kérte, hogy a törvényjavaslat vitájához kapcsolódhasson.

A jogalkotás természetszerűen kitekint a nemzetiségi köznevelés kérdéseire, figyelembe véve a nemzetiségi fenntartóktól, a nemzetiségi pedagógusoktól, szakértőktől érkező köznevelési igényeket, a hatékony és korszerű oktatás nemzetiségi nevelés és oktatás lehetőségét biztosítandó.

Ma, Magyarországon, nemzetiségi nevelést-oktatást folytatnak a Klebelsberg Intézményfenntartó fenntartásában működő és a nemzetiségi nevelést-oktatást felvállaló iskolák, de tartanak fenn nemzetiségi óvodákat és iskolákat országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházakhoz tartozó intézményfenntartók, alapítványok is.

A jelen törvényjavaslatban előkerülő, a nemzetiségi nevelés-oktatást érintő módosítások elősegítik és erősítik annak lehetőségét, hogy a különböző fenntartású nemzetiségi köznevelést is végző intézményeinkben lehetővé váljék az egységes jogalkalmazás.

Elvárásunk, hogy a köznevelési törvény nemzetiségekre vonatkozó paragrafusai összhangban legyenek az éppen a Tisztelt Ház előtt fekvő nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltakkal is.  

Jelen törvényjavaslat 1. §-a új elemként kerül a nemzeti köznevelésről szóló törvény normatív szövegébe.

A nemzetiségi intézmények számára fontos a hatékony és eredményes tanítás, a nevelői munka sikeressége érdekében a biztonságos működés.  Ezt elősegítheti ez az új elem.

A szakképesítések megszerzését érintő intézményesített oktatás a köznevelési rendszernek törvény szerint is része, és ez a 2. § új szakaszával evidenciát nyer újra.

Kiemelten fontosnak értékeljük a 3. §-ban foglalt módosításokat!

Az Nkt. 4. §-a a köznevelési alapfeladatok sorában a 14/a. pontban a kiegészülő:

w) alponttal nevesíti a nemzetiségi alapfokú művészetoktatást,

x) alponttal a kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést.

Hosszú évek óta érzékeljük, hogy korunkban a szülői ház önazonosságtudat-átörökítését jelentősen kiegészíti a nemzetiségi óvodai nevelés!

Nem csupán a nemzetiségi nyelv átadásában, de a nemzetiségi közösséghez tartozás, identitás-tudat formálásában is kiemelt szerepet kap.

A nemzetiségi óvodai nevelést végző közösségek a nemzetiségi hagyományok gyakorlása, megtartása érdekében értékes munkát végeznek, hozzájárulnak a nemzetiségi közösségek ünnepeinek méltó és szép megtartásához, a nemzetiségi jelenlétet erősítik egy-egy vegyesen lakott térségben.

A hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. §-a a köznevelési intézmények felsorolásában kiegészül tehát egy m) ponttal.

Ez a kiegészítő nemzetiségi óvoda intézményének a törvényesítése.

A bolgár, görög és lengyel nemzetiség számára teljesül általa egy régi fejlesztési igény.

A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés lehetősége ugyanis azon kis létszámú, szórványban élő nemzetiségek számára fontos, akiknél az intézményesített köznevelés nem fedi le a teljes nevelési-oktatási intézményrendszert vagy híján van annak.

A 7. § jelzi a 14/A alcím módosulását:  a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a kiegészítő nemzetiségi óvoda fogalomkörrel egészül ki.

A nemzetiségi nevelés és oktatás irányelvei és a NAT kerettanterveinek iránymutatása alapján készülő iskolai pedagógiai programokban hangsúlyt kell kapnia a nemzetiségi tartalmaknak.

A jól kidolgozott intézményi programok mentén vállalhatnak garanciát a nevelési-oktatási intézmények a nemzetiségi nevelési-oktatási forma eredményességére.

Ezért - a 4. § (5) bekezdésében megfogalmazottaknak megfelelően is- a kerettanterveket nagy figyelemmel kell összeállítani. Az általunk ismert új NAT-ban sajnos a nemzetiségi tartalmak rendkívül gyéren kaptak helyet, ezt kell a további alapdokumentumoknak jól pótolnia.

A 16/A § 1. és 2. pontja harmonizálja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket:

Az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszainak követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és nemzetiségi népismeret oktatására, a 2. pontban a kiegészítő nemzetiségi óvodára vonatkozó feltételekre vonatkozó pontokat egyértelműsíti.

A törvényjavaslat valamennyi pontja vonatkozik nemzetiségi nevelést ellátó intézményekre is, a 9. §, mely az intézmények nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza, rájuk is érvényes. Ilyen a 10. § is, mely a pedagógiai programok összeállítására vonatkozó előírásokról rendelkezik.

Ugyanakkor pl. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 31. §-a (2a) bekezdését nemzetiségi önkormányzati fenntartó esetében nem kell alkalmazni.

E törvényjavaslat 13. §-a az Nkt. 50.§ (10) bekezdése helyére a következő rendelkezést helyezi:

(10)   A  nemzetiségek   jogairól   szóló   törvény   szerinti   nemzetiségi   köznevelési   intézmény vonatkozásában, a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó   nevelési-oktatási   intézmény   működési,   felvételi   körzetének   meghatározása   előtt   be   kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Több településre kiterjedő működési, felvételi körzet esetén valamennyi   érintett   települési   nemzetiségi   önkormányzat   egyetértését   be   kell   szerezni,   érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a területileg illetékes, érintett területi nemzetiségi önkormányzat véleményét kell kikérni.”

E paragrafus biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogának gyakorlását a jövőben is. Az intézmények felvételi körzetének meghatározása ugyanis számos esetben idéz elő egyet nem értést a különböző települések iskoláskorú gyermekeinek szülei között, de olykor a település vezetése körében is. Ezért üdvözlendő, hogy helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában az illetékes területi nemzetiségi önkormányzat is formálhat véleményt az érintett ügyben.

A 14. §-ban foglaltak a tanulói jogviszony megszüntetésével foglalkoznak. Bizottságunk tagjai remélik, hogy a tanulói jogviszony megszűnése a nemzetiségi tanulók körében egyre kevesebb esetben történik iskolaelhagyás miatt, az iskola elvégzését tanúsító bizonyítvány nélkül.

A törvényjavaslat 19. §-a  a tanárok számára előírt továbbképzési kötelezettségről határoz, nem nevesíti a nemzetiségi tanárok anyaországban teljesített továbbképzését, de nemzetiségi tanáraink az országok közötti oktatási-tudományos-kulturális területre vonatkozó megállapodásai alapján ezzel a jövőben is élni szeretnének.

A törvényjavaslat 22. §-a egyértelműsíti  a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően azokat a feltételeket, melyek a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmények esetén a nemzetiségi szervezetek egyetértési és véleményezési jogára vonatkoznak. A nemzetiségi köznevelés jó működése, a nemzetiségi közösségek és a képzőintézmények jó kapcsolata, az oktatást-nevelést igénybe vevő szülői és tanulói kör számára is megnyugtató biztosíték, hogy a fenntartó a nemzeti köznevelésről szóló törvény 83. § (3) bekezdésében foglalt eljárások kapcsán hozott döntése előtt kikéri a nemzetiségek véleményét is.

A törvényjavaslat 25. §-a a térítésmentes tankönyvellátásról rendelkezik. A térítésmentes tankönyvellátás biztosításához az éves központi költségvetés biztosítja a tanulónként figyelembe vehető támogatási összeget. A nemzetiségi tankönyvek esetében a kis példányszámok miatt az ezzel való gazdálkodás nehézkesebb.

Lévén e tankönyvek éppen az alacsony példányszám miatt lényegesen többe kerülnek. A nemzetiségi iskolafenntartók bíznak abban, hogy a törvény hatályának folyamodványaként a tanulónkénti tankönyvtámogatás összege a tényleges bekerülési költségeket biztosítani tudja és a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel összhangban az ingyenes tankönyvellátás a nemzetiségi tanulókra vonatkozóan továbbra is érvényes marad.

A törvényjavaslat további paragrafusai között az oktatásért felelős miniszter és a Kormány felhatalmazásai kapnak szerepet. Középiskolai tanárként üdvözlöm, hogy az oktatásért felelős miniszter a szakgimnáziumban oktatható szakképesítéseket rendeletben állapítja meg.

Jelen törvényjavaslat a Kormányt, illetve az oktatásért felelős minisztert hatalmazza fel a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő feladatok ellátására. Bízunk abban, hogy a nemzetiségek számára rendelkezésre álló tankönyvek fejlesztésére, illetve a hiányzó tankönyvek pótlására hamarosan pályázati úton kapnak lehetőséget a nemzetiségi közösségek, és hogy a tankönyvvé nyilvánítási eljárással összefüggésben felügyeleti szervként eljáró hatóságok rendeletben történő meghatározásában a nemzetiségi sajátosság szintén figyelmet kap.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli a törvényjavaslatban foglalt, nemzetiségi köznevelést érintő módosító javaslatokat.

A köznevelés korszerűsége, eredményes működése nem csupán egy társadalom fejlettségének fokmérője, de jövőjének biztosítéka is. Mindannyiunk számára fontos, hogy jó törvényi háttér mellett, jól felszerelt, az idő kihívásainak megfelelő óvodáinkban és iskoláinkban elhivatott, nagy szakmai tudással rendelkező tanáraink megnyugtató biztonságban neveljék, oktassák és szeressék a gyermekeinket.

A gyermeknevelésben nem lehet egy ezreléknyi selejt sem. Nem lehet egyetlen elrontott élet.

A törvényjavaslat megvitatása szolgálja minden gyermekünk jövőjét. Ennek érdekében további jó munkát kívánok a tisztelt Országgyűlésnek és a Köznevelési Államtitkárságnak!

Hvala za pozornost! Köszönöm, hogy meghallgattak!