Spoštovani Predsednik, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház!

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2020. április 20-i ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló, T/10098. számú törvényjavaslatot.

A mai gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban a kulturális intézményekben folyó munkában az eredmény-orientáltság jelentősen nagyobb szerepet kap, mint a korábbi évtizedekben. A kulturális terület is menedzser típusú munkatársakat kíván.

Nyilvánvaló tény, hogy az intézmény típusok szerinti eltérések mutatkoznak több jellemző ponton is, más attitűd várható el egy nemzetiségi múzeum vagy nemzetiségi tájház, kiállító tér munkatársától mint pl. egy művelődési központ közművelődési és rendezvényszervező munkatársától. Ugyanakkor minden közművelődési tevékenység, tehát valamennyi kulturális intézmény sikeressége múlik annak irányító- és működtető  szervezetében dolgozó munkatársaktól.

Ma Magyarországon a 13 elismert nemzetiség mindegyike több kulturális intézményt tart fenn.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (179.) törvény széles körben biztosítja a nemzetiséghez tartozó személyek egyéni és közösségi jogait. E törvény értelmében:

• „a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei,
• minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;
• a nemzetiséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének szabad használatához szóban és   írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához.”

E törvényt is figyelembe véve hoztak létre és működtetnek a magyarországi nemzetiségi közösségek olyan nemzetiségi közművelődési intézményeket, melyek a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, továbbörökítését szolgálják. E sorban közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, muzeális intézmények, kép-és hangarchívumok, színházak, tájházak, nemzetiségi közművelődési központok, de adott esetben intézmény nélkül működő kulturális egyesületek is jelentős számban vannak.

Ugyancsak e törvény 2. § 5. pontja definiálja a nemzetiségi kulturális intézményt, mely szerint az

„olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése.”

A nemzetiségi önkormányzatok egyik alapvető feladata a kulturális önigazgatás megvalósítása. Ennek keretében a nemzetiségi önkormányzatok részt vehetnek a nemzetiséghez tartozó személyek kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában, egyes nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben véleményezési, egyetértési joggal élhetnek, valamint jogosultak nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve kulturális feladatellátásának átvételére.

Ugyanakkor vannak olyan települések, területek, ahol tradicionálisan élnek az egyes nemzetiségekhez tartozók, de nem rendelkeznek helyben nemzetiségi szervezetekkel. A nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi kultúra ápolása ugyanakkor ezeken a helyeken is fontos. Fel kell tehát vállalnia a többségi társadalmat kiszolgáló kulturális intézményeknek a nemzetiségi tartalmak, különféle nemzetiségi néphagyományt őrző tevékenységek, zenei vagy folklór, színjátszó vagy színházi csoportok működésének támogatását, nemzetiségi tartalmú rendezvények szervezését, esetlegesen egy-egy nemzetiségi vonatkozású kiállítás lehetőségét is.

A Bizottság megítélése szerint a nemzetiségi feladatellátás kötelezettsége e nem-nemzetiségi intézményekben több kérdést is felvet.

Nem ismerjük azt sem, hol, mely intézmények esetén számíthatunk arra, hogy a kulturális tartalmak között nemzetiségi tartalmakat is vállalnak. Kérdés az is, vajon kik és milyen szolgáltatások biztosítására kötelezhetők? Vajon, e nem-nemzetiségi fenntartású intézményekben a nemzetiségi tartalmakhoz kapcsolódó feladatokat meghatározott munkatárs látja el, van-e neki a nemzetiséghez valamilyen kötődése, tud-e  a munkájába érzelmi azonosulást is vinni?

A nem-nemzetiségi fenntartású intézményeknél az intézményvezetés kinevezésére vonatkozóan a nemzetiségi közösség véleményét kérje ki az intézményt fenntartó helyi települési önkormányzat, alapítvány, egyesület vagy egyéb fenntartó. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében az intézményvezető kinevezésére vonatkozóan egyetértési joga van a nemzetiségi közösségnek, melynek gyakorlója helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat. Tudjuk tudniillik, hogy az intézményvezetői munkakörre pályázók szakmai programtervéből már jól látható a különböző célcsoportokkal való foglalkozás, így természetesen a nemzetiségi közösségek irányában tanúsított magatartás, hozzáállás is.

Ne fordulhasson elő, hogy intézményvezető-váltás esetén a nemzetiségi tevékenység veszélybe kerül, háttérbe szorul.

Minden nemzetiség számít arra, hogy ezeket a feladatokat a nem-nemzetiségi kulturális intézményekben foglalkoztatottak akkor is vállalják, ha alkalmazásuk nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaszerződés alapján történik.

Gyakorlati példából igazolhatóan tudom, hogy nagyobb ösztönzést éreznek egy kulturális intézményben munkaviszonyban álló azon dolgozók, akik nem a közalkalmazotti jogviszony alapján foglalkoztatottak.

Bizottságunk a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítására vonatkozó tárgyalások során több esetben kifejezte, hogy a nemzetiségi fenntartású intézményekben előnyösebbnek tekinti a munkaszerződés alapján kötött jogviszony szerinti foglakoztatást.  

2014-2018. között ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények munkatársaira vonatkozóan a szaktárca a közalkalmazotti státusz szerinti alkalmazást részesítette előnyben. Sokan ezért át is alakították a kulturális területen tevékenykedő munkatársak közalkalmazotti jogviszony szerinti foglalkoztatását.

Azt csak remélhetjük tehát, hogy a jogviszony átalakulásáról szóló törvényjavaslat nem eredményezi azt, hogy a munkatársak most elhagyják a pályájukat, esetleg végkielégítéssel nyugdíjba vonulnak.

Célszerű lett volna, ha az előterjesztő az előterjesztés összeállítását megelőzően kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét. Ez, sajnos ezúttal elmaradt.

A törvényjavaslat egyebek mellett az alábbiakat  tartalmazza:

„A közalkalmazotti jogviszony átalakulása esetében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása

- nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,

- nem érinti a 2. § (8) bekezdése szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést,

- nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.”

A nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézmények munkatársi körének a bérfejlesztésére a 2020-as évben nem készült költségvetés. A 6%-os béremelés visszamenőleges hatálya tehát azt jelenti, hogy az év mind a tizenkét hónapjára biztosítani kell ezt a bértömeget.

A nemzetiségi önkormányzatok számítanak arra, hogy ehhez a szükséges költségvetési támogatást meg fogják kapni. Erre természetesen biztosítékot kell, hogy kapjanak a szaktárcáktól.

A nemzetiségi közösségekben is felmerültek a törvényjavaslat kapcsán pro és kontra észrevételek:

1.    Mennyire marad vonzó a kulturális intézmények kínálta munkalehetőség abban az esetben, ha a közalkalmazotti jogviszonyt további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés alapján köti meg a munkáltató a munkavállalóval?

2.    A közalkalmazottak számára a közalkalmazotti jogviszony jubileumi jutalmat határoz meg. Érzékeny kérdés ennek elvesztése. Ad-e a munkáltató számára lehetőséget ennek valamilyen kompenzálására a munkaszerződéssel foglalkoztatás? Ha igen, ennek az összegét tervezhetik-e a nemzetiségi önkormányzatok a következő évi költségvetésükben? Ha tervezik, lesz-e erre a központi költségvetésben megjelölt forrás?

3.    Felkészültek-e költségvetési szempontból a kulturális intézményekben éppen a közalkalmazotti jogviszony lehetősége miatt munkát vállalók távozási szándéka esetén egy magasabb bérrel való munkaerő-megtartásra a nemzetiségi intézményfenntartók?

4.    A közalkalmazotti státusz kiszámítható életpályát biztosít az abban foglalkoztatottnak (előmeneteli rendszer, fizetési osztályok és fizetési fokozatok), ami ugyanakkor a bértáblához kötöttség okán kicsi mozgásteret biztosít a munkáltató számára a magasabb bérrel értékelés, ösztönzés vonatkozásában.

5.    A közalkalmazotti bérbesorolási osztályokat szabályozó bértábla 2008 óta nem változott, nem tesz lehetővé a bérezésben jelentős mozgásteret és minőségi munkavégzés esetén differenciált bérezést, nem ad lehetőséget béremelésre, bérfejlesztésre, nem ösztönző.

6.    A közalkalmazotti bértábla változatlanága, a fizetési osztályok és azon belül a fizetési fokozatok úgymond „beragadása” bérfeszültséget okozhat a végzettség és életkor alapján meghatározott bérezés és a minőségi munkát végző, de a bérbesorolási eljárás miatt a bértábla alapján alacsonyabb fizetési fokozatban álló alkalmazott esetében.

7.    A munkajogi vagy munkaszerződés alapján kötött jogviszony rugalmasabb jogviszony, a munkavégzés minőségéhez igazodó béremelést vagy bérdifferenciálást könnyebben alkalmazható folyamattá teszi.

Jobban képes igazodni a munkaerőpiac változásaihoz,  munkaerő-piaci igényekhez, a munkaszerződések alapján történő foglalkoztatás ezek alapján lényegesen előnyösebb lehet.

A nemzetiségi közösségek mindegyike azt várja saját kulturális intézményeitől vagy más kulturális intézményektől, amelyekben nemzetiségi tartalom is megjelenik, hogy jól szolgálja a közösség alapvető jellemzőinek, kultúrájának, nyelvének, szokásainak, hagyományainak, történelmi örökségének bemutatását a társadalom egésze számára is.

Ezért kiemelten fontos, hogy az e területen munkát vállalók elhivatottsága, szakmai tudása, a nemzetiséghez való lojalitása minél magasabb legyen. Olyan munkavállalókkal szeretnénk a nemzetiségi kultúra szakmai oldalát megerősíteni, akik ezt minden tehetségükkel, minél magasabb szinten végzik. A kiemelt munkavégzésért természetesen a megfelelő bérezés biztosítására is szükség van.

Bízunk abban, hogy a T/10098. számú törvényjavaslat a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról jól szolgálja a nemzetiségi közösségek ezirányú törekvéseit.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat elfogadását támogatja.

Hvala za pozornost! Köszönöm, hogy meghallgattak!