A legkisebb számú magyarországi nemzetiség létkérdései (múltja, jelene és jövője)”

2015.12. 02.

Gospod Predsednik, Hvala za besedo! 

Spoštovani gospod Predsednik, Poslanke in Poslánci!

 

Köszönöm a szót Elnök Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak!

 

 

A Magyarországon élő őshonos nemzetiségek közül ma a 6. századtól az ország nyugati határánál, a Rába-folyótól délre élő szlovének vagyunk a legkisebb létszámúak.

Ennek hátterében a múlt századi 40 évnyi vasfüggöny mögötti létezés, az erőszakos asszimilációs törekvések, családok kitelepítése a Hortobágyra és a megélhetési nehézségek miatti elköltözések állnak.

A szlovén nemzetiség mintegy 80% ma is a Rába-vidéken él, ma is ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához. Értékeinek átörökítésén a jövő nemzedék számára két nagy szervezet, az Országos Szlovén Önkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége irányításával dolgozik. Oktatási, kulturális intézmények, számos kultúrcsoport vállal nagy szerepet a hagyományok őrzésében és ápolásában. Mert kevesen vagyunk, nyilván minden szlovénre több munka hárul. Tudjuk és valljuk, ha elődeink sok-sok nehézség mellett is megmaradtak szlovénnek, a mai politikai, jogi és gazdasági környezetben, amikor a nemzetiségeknek alapvető joga, hogy a szülőföldjükön lakhassanak, ott kell biztosítani lehetőségeket, védelmet számukra, kötelességünk akár erőnkön felül is megtenni mindent szlovén önazonosság-tudatunk megőrzése, a megmaradásunk érdekében.

A rendszerváltás után, de különösen az elmúlt 4-5 évben jelentősen jobb működési körülményekről számolhatok be, köszönhetően a magyar Kormány, az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, de anyaországunk, Szlovénia gondoskodásának is.

 

 

Az idei év nálunk, szlovéneknél az évfordulók éve: 25 éve alapítottuk a Magyarországi Szlovének Szövetségét, 20 éves az Országos Szlovén Önkormányzat működése, amit a kormányzati támogatásból korszerűsített, felújított székház avatóval együtt ünnepeltünk, 15 éve van saját szlovén rádiónk, 10 éves a kétnyelvű oktatás a felsőszölnöki iskolánkban.

Kiemelt jelentőségűnek ítélem, hogy a Rába-vidéki szlovének tradicionális farsangi népszokása, a rönkhúzás felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

Felsőszölnökön egy új intézmény- a Szlovén Mintagazdaság átadására került sor, mely reményeink szerint térségünk egyik turisztikai célpontjává válhat úgy, hogy az Almalakkal együtt a szlovének hagyományos földművelési, gyümölcstermesztési, állattartási szokásait is népszerűsíti.

A szlovén nemzetiség számára rendkívül fontos törekvés a szlovén Rába-vidék gazdasági fejlesztése! Jövőnk záloga, hogy fiataljaink otthon találjanak munkát, hogy a hazai szlovén környezetben olyan kis- és közepes vállalkozások létesüljenek, amelyek a szlovén nyelvismeretet is hasznosítják, fiataljaink körében a nemzetiségi szlovén nyelv megőrzésének ez a gazdasági tényező az identitástudat mellett hatékony motivációja lehet.

A szlovén Rába-vidék gazdasági fejlődése szempontjából fontosnak ítélem a közlekedési infrastruktúra komoly mértékű fejlesztését: a 8-as számú főút és településeink helyi úthálózatának korszerűsítését, a Muravidékkel való vasúti összeköttetést.

A szlovén Rába-vidéket gyakran az Őrség részeként tüntetik fel. Szeretném elérni, hogy tájegységünk önálló megnevezése két nyelven megjelenjen településeink határainál; a látható kétnyelvűség közintézmények, hivatalok, idegenforgalmi tájékoztató táblák feliratain jelenlévő legyen. A nemzetiséghez tartozóknak legyenek valódi kétnyelvű dokumentumaik, a hivatalokban legyenek a szlovén nyelvet is beszélő köztisztviselők.

Szlovénia és Magyarország kapcsolata európai szinten is példaértékű: a két ország gazdasági kapcsolatai folyamatosan fejlődnek; diplomáciai-politikai együttműködésük mintaszerű.

A sikeres partnerségi kapcsolatokat igazolják az ez év során lezajlott magas szintű államközi találkozók, továbbá a Szlovén – Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság eredményes XV. ülése, ill. az IPU Szlovén –Magyar Baráti Tagozatának mindkét fél részéről kiemelten jónak ítélt találkozása. A jó viszony erősödését előjelezi a jövő év elejére tervezett szlovén-magyar kormányzati csúcs.

Hiszek abban, hogy e jó viszony a magyarországi szlovén nemzetiséggel együtt és a magyarországi szlovénségért, valamint a szlovéniai magyarsággal és a szlovéniai magyarságért áll fenn. „Hidak” akarunk maradni a jövőben is, ehhez kérem a Parlament és a magyar Kormány további támogatását is.

Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet!

További felszólalásaim