2014. december 15.

2014.12. 15.

SPOŠTOVANI GOSPOD PREDSEDNIK! CENJENI DRŽAVNI ZBOR!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

A Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiségi közösség mindmáig törekszik arra, hogy a jövő generációi között is ott tudhassa utódait. E törekvés egyebek mellett, de legtöbbünknél leginkább a nemzetiségi oktatás és nevelés hatékony működtetésének határozott szándékában mutatkozik.

A nemzetiségi nevelés-oktatás kiemelten a adott nemzetiség nyelvének tanulása, szerencsésebb esetben az adott a nemzetiség nyelvén való tanulás, a nemzetiség kulturális, szellemi és tárgyi örökségének, történelmének megismerése, a hagyományainak ápolása, őrzése és átörökítése; a nemzetiségi lét és nemzetiségi hovatartozás helyes megítélésének kialakítása.

A nemzetiségi köznevelés arra készíti fel a nemzetiséghez tartozó tanulót, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, elfogadja és másoknak is megmutassa nemzetiségi közössége sajátos hagyományait, őseitől örökölt nyelve és kultúrája országunkat gazdagító értékeit.

Magyarország 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvénye értelmében is elmondható, hogy a köznevelés szolgálat, melynek törvényi és jogszabályi hátterét, továbbá az egyes műveltségi területekhez tartozó oktatási alapelveket, a nemzeti alaptantervet és az egyes tantárgyakhoz használandó kerettanterveket, a nevelés-oktatás megvalósításához szükséges pénzügyi garanciákat a magyar állam biztosítja.

Kiemelten is fontos szolgálatnak kell tekinteni a nemzetiségi köznevelés érdekében folyó munkát, mely a tanulói személyiség fejlesztése nevelés és oktatás, tartalmi elemeinek közvetítése mentén szolgálatszerűen látja el a nemzetiségi tanulók nemzetiségi önazonosság-tudatának fejlesztését azzal együtt, hogy a nemzetiségi tanulókat egyúttal Magyarország társadalmához való hűségre és elkötelezettségre, magyar állampolgári kötelezettségeikre és jogaikra is tanítja.

A köznevelést érintő kérdések tehát a magyarországi nemzetiségek számára mindenkor kiemelt fontosságúak.

A nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások létét, működését, a nemzetiségi pedagógusokat is érintő törvényi változások nem eshetnek kívül az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága érdeklődésén.

Ez a magyarázata annak, hogy bizottságunk kezdeményezte a Magyarország Kormánya által a T/2085. számon benyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (190.) törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé nyilvánítását.  A Törvényjavaslatot minden pontjára kiterjedően részletesen megtárgyaltuk.  Az előterjesztő részéről a Köznevelési államtitkárság helyettes államtitkára és a Köznevelés-irányítási Főosztály vezetője segítségével megvizsgálták Köznevelési és Kulturális albizottságunk tagjai. Gyakorlatlanságunk folytán azonban a törvényjavaslat részletes vitájára késedelmesen jelentkeztünk be, így abban nem tudtunk direkt módon részt venni.

Magyarországon a 2011. évi (CVC. tv.) köznevelési törvény valamint a 2011. évi (CLXXIX. tv.,) a nemzetiségek jogairól szóló törvények teremtik meg a jogszabályi, a szervezeti és pénzügyi garanciáit a nemzetiségi nevelésnek és oktatásnak. E törvények a nemzetiségek számára is helyes megfogalmazásait érintették módosításra irányuló törekvéseink.

A benyújtott törvénymódosítás 1 § 4. bekezdése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 11. pontját módosítva szűkíti az intézmény átszervezés fogalmát azzal, hogy a jövőben nem minősül átszervezésnek az, ha jogszabályváltozás miatt kell alapító okiratot módosítani. A nemzetiségi nevelési feladatot ellátó intézmények esetén intézményátszervezéssel összefüggésben a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg.  E jogunk csorbulása okán találtuk a módosulást aggályosnak. A törvényjavaslat elfogadása azt fogja jelenteni számunkra, hogy nemzetiségi köznevelést folytató intézmények átszervezésére az eddigieknél is éberebben kell figyelnünk.

A nemzetiségi oktatás alapelve, hogy minden gyermek/tanuló anyanyelve szerinti, illetve nemzetiségi önazonosságának megfelelő oktatásban vehessen részt, megfelelően biztosítsa a diákok számára a nemzetiségi nyelv tanulását, kultúrájának és hagyományainak megismerését.  Ugyanakkor a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek is szüksége van pedagógiai szakmai szolgáltatókra, - a nemzetiségi nevelés sajátosságaira tekintettel nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltató intézményi és szaktanácsadói, szakértői körre. A nemzetiségek bizottsága célszerűnek látná, pedagógiai szakmai szolgáltatásokat esetünkben nemzetségek részére nevesített intézmények révén ellátni. E törekvésünk fenntartjuk, az effajta igényeket újra felmérjük, további javaslatainkkal a szaktárcához fogunk fordulni.

A tárgyalt törvényjavaslat az  5. § 2. bekezdésében a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét szövegszerűen nem terjeszti ki a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre: „Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe.” - holott tanulóink közül is előfordulhatnak olyanok, akik igényt tarthatnak ezekre a szolgáltatásokra. Ezért látnánk szívesen a mondatban az állami fenntartású után a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott szerkezetet is! A pedagógiai szakmai szolgáltatások térítésmentes igénybe vételét, amiről e § 3. bekezdése beszél, változatlanul méltányosnak látnánk kiterjeszteni az egyházi, magán köznevelési intézményeken túl azon nemzetiségi köznevelési intézményekre is, melyek fenntartója köznevelési megállapodást kötött az oktatásért felelős miniszterrel.

A törvény tervezett módosításában a 24.§ - ban állami és önkormányzati fenntartású nemzetiségi intézményekre írja elő az Etikai Kódex alkalmazását, ajánlja azt az egyházi fenntartóknak, de nem tesz említést a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő intézményekről. Az előterjesztő részéről kapott magyarázat szerint az önkormányzati fenntartású intézmények körébe tartoznak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények, hiszen az önkormányzat fogalom települési és nemzetiségi önkormányzatokat fed le. Ez azt vonja maga után, hogy az Etikai Kódex alkalmazását ki kell terjeszteni a mi intézményeinkre is, a nemzetiségi intézményekre az alkalmazás ajánlását tartanánk elfogadhatónak.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága tárgyalta módosító indítványainkat, sajnálatunkra azokat a bizottság tagjai nem támogatták. Bizottságunk nevében kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy tegye lehetővé mindenkor a hatékony nemzetiségi nevelést és oktatást, és ha a szükség azt mutatja, hogy módosítási javaslataink figyelmen kívül hagyása ebben valamiért akadályoztatja azt, úgy további módosításokkal azokat elhárítani szíveskedjenek.

Tisztelettel kérem Önöket, hogy a törvénymódosítás elfogadása során az általam elmondottakat is figyelembe véve hozzák döntéseiket.

EZÚTON KÍVÁNOK A KORMÁNY ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS VALAMENNYI TAGJÁNAK ÁLDOTT, BÉKÉS, SZÉP KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS EGÉSZSÉGGEL, BŐSÉGGEL TELJES, SZERENCSÉS 2015. ESZTENDŐT ISTEN ÁLDÁSÁVAL!

ŽELIM VAM BLAŽENE BOŽIČNE PRAZNIKE TER USPEHA, ZDRAVJA, SREČE IN ZADOVOLJSTVA POLNO NOVO LETO 2015 Z BOŽJIM BLAGOSLOVOM!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

 

HVALA ZA POZORNOST!

További felszólalásaim