Felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása

Felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása
2015.09. 18.  Gödöllői Királyi Kastély

2015. szeptember 18-án a Kulturális Örökség Napjai országos programsorozata ünnepélyes megnyitó rendezvényén a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében a rendezvény szervezői felolvastatták Áder János köztársasági elnök úrnak az ünnepség résztvevőihez szóló levelét, majd Dr. Hoppál Péter nyilvánosságra hozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére 2015-ben felkerült értékeket. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke két új örökséggel, a jó gyakorlatok regisztere pedig egy új elemmel bővült.

A környezetünkben élő szlovén nemzetiséghez tartozók mellett Szentgotthárd lakosságát is büszkeséggel töltheti el, hogy a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása  a magyarországi kékfestés hagyománya című felterjesztésekkel a nemzeti jegyzék elemeinek sorát bővíti, a debreceni betlehemes találkozók hagyományátörökítési gyakorlata címmel pedig a jó gyakorlatok egészültek ki. Az ünnepséget L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyitotta meg, a Nemzeti Jegyzékre kerülést igazoló dokumentumokat pedig Dr. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára adta át. Az ünnepi programot megtisztelte jelenlétével Ksenia Škrilec, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövete is

Az ünnepségen a szlovén nemzetiséget Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló, Ropos Márton az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke, Hirnök József a Magyarországi Szlovének Szövetsége elnöke, Lázár Éva, az OSZÖ Oktatási Bizottságának elnöke, Neubauer Zoltánné, az OSZÖ által fenntartott Kühár Emlékház / Szlovén Tájház vezetője képviselték.

Az UNESCO 2003. október 17-én, Párizsban fogadta el a szellemi-kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt. Az egyezmény célja az önálló kulturális arculattal rendelkező közösségek identitásának megerősítése, ezáltal a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése. Magyarország 2006-ban, a XXXVIII. kihirdető törvény megalkotásával ratifikálta a dokumentumot. Az EMMI megbízásából 2009 áprilisától a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálja az egyezmény állami végrehajtásához kapcsolódó szakmai feladatokat, melynek során a múzeum szervezeti egységeként létrejött a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság.

A szellemi-kulturális örökség szóban, tudásban, képességekben, szokásokban létező, és az élő közösségekhez kapcsolható kulturális gyakorlat. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi-kulturális örökség, amelyet a közösségek állandóan újrateremtenek, és amely közös identitást nyújt számukra.

Példa értékűnek mondható, hogy a Magyarországon élő, államalkotó tényezőként elismert 13 nemzetiség közül a legkisebb, szlovén nemzetiség dramatikus népszokása felkerült e nemzeti jegyzékre, ezáltal is gazdagítva hazánk szellemi-kulturális értéktárát. Különlegessége az eseménynek az is, hogy a koncentráltan Vas megyében élő Rába-vidéki szlovének népszokásával immáron három vasi örökségelem, mint megőrzendő érték szerepel a nemzeti jegyzéken: a kőszegi szőlőjövések ünnepe és a magyarszombatfai fazekasság mellett most már a Rába-vidéki szlovének rönkhúzása is.

A rönkhúzás elterjedése történetileg a teljes magyar-osztrák-szlovén határtérségre jellemző. Olyan dramatikus népszokás, amelyet akkor gyakorolnak, ha a faluban farsang idején senki sem házasodik. A hagyomány szerint ilyenkor a nőtlen fiataloknak farsang vasárnapján büntetésből egy szekérre tett farönköt kell elhúznia. A szekér tetejére egy menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett párt ültetnek, akiket farsangi maskarásokból álló nászmenet kísér hangos énekszóval. A népszokásnak az is része, hogy ilyenkor bolondlakodalmat tartanak, melynek keretében eljátsszák, hogy a fiatalok erre az egy napra örök hűséget ígérnek egymásnak.

A Rába-vidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven egyaránt elhangzik a ceremónia minden eleme. A szlovének ma is csak akkor rendeznek rönkhúzást, ha az adott településen tényleg nem házasodik senki farsang idején. A népszokás elsődleges célja, hogy házasodásra, családalapításra ösztönözze a fiatalokat, másodsorban pedig segíti a szlovén nyelv megtartását és a szlovén identitástudat erősödését.

A Rába-vidéki szlovén rönkhúzás nemzeti jegyzékre való felkerülése biztosítja az utókor számára a magyarországi szlovén nemzetiségi közösség szellemi-kulturális örökségének fennmaradását és megőrzését.

 

Készítette: dr. Sütő Ferenc szószólói asszisztens és jogi tanácsadó

Képek az eseményről

További események